Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1977, Szeged

1977. szeptember 22., rendes ülés

456.

hetnek. A dodekafonia u.n. Vössz-intervallura dallamok mintájára elképzelhetőnek tartottam pentaton dallamfordulatokból öszszeálló össz-intervallum sorok alkotását Is* Az alapsort zenei logikával építettem fel, az összes lehetőség feltárásában számítógép /és programozó matematikus/ segített* E tanulmányomban az őt- és hétfokúságon kívül, a nyolc- és tizenkétfokű zenei anyag összefüggéseire mutattam rá*

Zeneelméleti tanulmányaim többségében olyasmivel foglalkoznak, amelyhez a zenetudomány elért eredményei igen kevés segítséget adtak* Nem Így a Trisztán akkord esetében, amelynek értelmezésével már számosán foglalkoztak, E magyarázatok közös sajátossága az, hogy nem tudnak elszakadni a zeneelmélet hagyományos kategáláltól* Tanulmányomban kimutattam, hogy a Trisztán akkord /Wagner operájának zenei szimbólum^, kezdő harmóniája/ egy már a klasszikusok /Mozart, Beethoven/ müveiből ismert akkord-család romantikus testvére, mely a zenei romantikára jellemző sajátosságokat mutat, s nincs szükség sem erőltetett magyarázatokra, amelyek nyak atekert en klasszikus akkorddá csűrik vissza, sem a klasszikusoktól való teljes elhatárolásra.

Tanulmányaim közül 6 németül, 2 franciául, 1 angolul is megjelent*

Tudományos tervem a közeljövőre a klasszikus vokálpoliíónia /többszólamú kórusmüvészet/ kétszólamúságának feldolgozása programozott oktatás formájában. A Kodály-módszer egyik hiányzó láncszemét szeretném ezzel pótolni*

Tudományos és oktató-nevelő tevékenységem mellett kompozíciókkal is foglalkozom. Két népi tánczeneiéi dől go zásom Pesovár Ernő koreográfiájával a szombathelyi táncegyüttes előadásában bejárta a fél világot. Kórusmüveim, dalaim, zongoradarabjaim, kamara- és zenekari darabjaim szegedi és budapesti bemutatókon szerepeltek.

Dr.Békési Imre főiskolai tanár, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéki A legöncélúbbnak tűnő tudományág is a társadalmat szolgálja végső soron, ezért az egyes kutatások megítélésében nem ezt az elvi, potenciális társadalmiságot szokás alapul venni, hanem azt, hogy a kutató mennyire érzi magáénak kora konfliktusait, milyen tudatossággal vállalkozik a jobbítás közvetlen feladataira is* Ez a megítélés persze nemcsak a tudó- 5 -