Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged

1974. február 20., rendes ülés

9

Minthogy a tanszékek fönnállása óta a fejlődés mindig egy időszak elért eredményeinek összegezéséből, az újabb célok ki-tiizéséből indult ki, a színvonal további emelése érdekében most is át kell tekintenünk a végzett munkát, és rá kell mutatnunk a megoldandó problémákra.

A nemzetiségi általános iskola típusbeli módosulásai, jellegének többfélesége a múltban többször gondot okoztak az "iskolaközpontú" tanárképzés igényes megoldásában. Mivel most az iskola/

típus - a német nemzetiségi ált. iskolát kivéve - megállapodottnak mondható, a tanárképzés a maga egészében egyre jobban előtérbe helyez'heti az általános iskola részéről támasztott új igényeket.

Megállapodottnak és beváltnak mondható a jelenlegi képzési idő és szakcsoportosítás is. A 4 éves 2 szakos tanárképzési forma a nemzetiségi szakon is megfelelő, bár a nemzetiségi nyelvet anyanyelvi szinten birtokba venni, annak igényes tanárává válni - még jobb előképzettség esetén is - a ma rendelkezésre álló heti 9 órában, 4 éven át összesen 1044 /illetve 1171/ óraszámban, hallgatóké tói és tanároktól egyaránt szorgalmas és igényes munkát követel. Minőségi javulást a felvételi vizsga módszereinek finomítása és a főiskolai egyéni nyelvgyakorlás lehetőségeinek, a jobb technikai fölé szerelés /pl. audio-vizuális laboratórium/ biztosítása hozhat.

Az általános iskolai tanterv változásai a nemzetiségi tanárképzésben is mindenkor reformokat hoztak és a továbbfejlesztést szolgálták. A kis oktatólétszámú nemzetiségi tanszékeknek azonban a tantervi reformok a másik tanszékek gondjaihoz viszonyítva azért jelentettek több megoldásra váró feladatot, mert a programkészítés és az új jegyzetek megírásának minden gondja egyedül terhelte és terheli a jövőben is a nemzetiségi tanszékeket, minthogy a másik főiskolákon nincs azonos nemzetiségi tanszék.

Az oktatott tantárgyak a képzés kezdetétől változtak ugyan, az egyes tárgyak anyaga is módosult a megszerzett tapasztalatok nyomán, a nemzetiségi jellegű tárgyak azonban állandósultak /nyelv és irodalom, nyelvművelés, településtörténet, néprajz stb./.

Az új követelményrendszer bevezetésével az elméleti tárgyak rövidültek, a gyakorlati nyelvhasználat, az oktató-nevelő munkához szűk-5-