Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
- 13 -v<? zetiségü ország. Erőteljes nemzetiségi mozgalmak; jelentkeztek mindenfelé. A mi politikánk is figyelembe veszi a nemzetiségi kérdésnek a nemzetközi mozgását. Az 1968-as politikai bizottsági határozat elvileg egyetlen egy dj dolgot hozott, tehát nemzetiségi politikánk kontinuitása ал meg volt, megalapozása visszanyulik - ahogyan az elnöki megnyitó is mondotta - közvetlenül a felszabadulás időszakára, a pártegyesülési kongresszusra. Ez a határozat elvileg egy dj dolgot tartalmaz, Önkritikusan megállapította, nemzetiségi politikánkban nem vettük az utóbbi időben figyelembe, hogy megnőtt a nemzetiségi kérdés nemzetközi jelentősége. Ennek az elvi meg ál la - pitásnak a nemzetiségi politikánkra igen nagy hatása volt. Miben? Hogy a nemzetiségi kérdést, a nemzetiségiek helyzetét, ha alapjában belpolitikai kérdésnek tekintjük is, ennek a kérdésnek igen komoly külpolitikai vetületei vannak. Ez a helyzetre is komoly gyakorlati következményekkel jár. Talán még inkább a nemzetiségi kérdés fejlődésére vonatkozólag. Az a művelődésügyi koncepció amelyet az 1968-as politikai bizottsági határozat alapján kialakítottunk, komolyan számbeveszi ezt a kérdést. A nemzetiségi kérdést nem tekintjük elszigetelt belső kérdésnek. Nemzetiségi politikánkban igen erőteljesen igyekszünk kifejezésre juttatni azt, amit már a 48-as pártegyesülési kongresszus is aláhúzott, tehát a nemzetiségek és anyanemzetiségek közötti kapcsolatok fejlesztését, azt, hogy a nemzetiségi nyelv, kultúra, az egyúttal egy szomszédosíbaráti nemzetnek is a nyelve, kultúrája, illetve annak része, a nemzetiségi kérdés valahol összekötő képcsőt alkot a magyar társadalom és szomszédos nemzetek társadalma között. Továbblépve ez is előtérbe került, hogy a szomszédainkkal való kapcsolatok ápolásában a szocialista integráció fejlesztésében nekünk a magyar társadalomban szükségúnicvan sok olyan emberre, akik a szomszédos nemzetek nyelvét, kultúráját ismeri, közvetlen aktiv kapcsolatot jelenthet és kiépíthet. Amikor megfogalmaztuk a nemzetiségi poltika célját, ezt erőteljesen figyelembe vettük. Agy lépéssel továbblépve, ha a nemzetiségi fejlődési kérdés perspektíváját tekintve, tehát mi a jövője általában ás Magyarországon, figyelembe kell vennünk egy folyamatot, integrációs ás asszimilációs folyamatot, amely történelmileg megáilithatatlan folyaat.
