Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
feladatokat, mint a szakgyekorlot előkészítését és a NCK-ban történő részképzésnek egy részét is a szaktanár intézi. A tárgyi feltételek viszonylag Jónak mondhatók, nagyon sok megfelelő szakkönpvvel rendelkeznek, de természetesen ez olyan kérdés, amely mindig bővítésre szorul minden tárgyban. Talán több szemléltetőeszközre lenne szükség és természetesen nekik is jó lenne egy nyelvi laboratórium. A jegyzetek és n tankönyvek teljesen szaktanári elképzelés alapján kerülnek a hallgatók kezébe sokszor ősitott formába, a ezek beizony elég gyakran változnak, mert időközben megértjük, hogy egyik vagy másik megoldás nem elég sikeres. A hallgatók nyelvi képzését - mivel heti 2 órában nen lehetséges — úgy biztosítjuk, hogy 1972 óta az NDK-ban 6 hetes német nyelvtanfolyamon vesznek részt. 1972-ben Gótában és Halle-ban 73-ban pedig Halle-ban volt 9 hallgató. Ennek a nyelvtanfolyamnak a struktúráját, tematikáját szintén a szaktanár állította össze. A továbbiakban természetesen ez is revidiálásra szorull Ez nagyon jó a hallgatóknak, mert hiszen a hallgatók nagy része, több mint a fele anyanyelvi szinten beszéli a németet, de rendszerint tájnyelvet. i.z a németországi részképzés rendkívül sokat segít a nyelvi felkészültségükben. A másik törekvésük pt 1970 óta, hogy a négyhetes kötelező szakmai gyakorlatot a hallgatók német nemzetiségű óvodákban folytassák, s ez 2 éve sikeresen meg is történt. Szakdolgozatukat legnagyobbrészt vagy német népi móddókák, gyerekirodalmi anyag gyűjtéséből készítik, vagy pedig módszertani dolgozatot készítenek a német foglalkozásokhoz való nyelvi anyag összeállításán^ Kidolgozásé ra-A hallgatók elhelyezkedéséről nagyon keveset tudunk, mint ahogy a főreferátumban is ezt olvashatta. Magyarországon az 1972-ee minisztériumi tájékoztatás szerint 39 német nemzetiségi óvoda működik, 52 óvónő vezeti a nemzetiségi csoportokat. A szakgyakorlatok során vette ésfere, hogy ezek a német nemzetiségű óvódák nem mindig megfelelő szakképzettségű óvónők vezetésével működnek. Az 52 jelenleg működő óvónő közül csak nagyon-nagyon kevésnek van meg a kiegészítő államvizsgája. Beszélik a nyeivet ami lényeges, de továbbképzésük nekik sem megoldott. Hallgatóikat igyekeznek a legjobb nemzetiségi óvódákban elhelyezni, s ott majdnem egész hónapban német nemzetiségi foglalkozásokat vezetnek, e azt gyakorolják. A levelező hallgatóképzés nem megoldott, nem tudják
