Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
egyenjogúság biztosítása mellett — haladó nemzeti kultúrájuk szabad fejlesztéséért és politikai szervezkedésük teljes szabadságáért, a szomszéd országokban éló anya-nemzetiekkel való kulturesere éa érintkezés szabadeágéért száll síkra." Sz a nyilatkozat alapjában helyesen, marxista-leninista szellemben jelölte meg a nemzetiségi kérdés megoldását, a német nemzetiséggel kapcsolatban azonban — a közelmúlt háborús emlékei következtében — még hatottak bizonyos előítéletek. Ebből hosszabb időn át adódtak megoldatlan problémák. Alkotmányunk 49« §-ának első három pontja világosabbá tette a nemzetiségi politika gyakorlatának útjait. Számunkra főként a % pont jelentős, amely szerint "A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak ős nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét.” Ezzel világossá vált a nemzetiségi nyelvek helye az alsófokú iskolákéban, ami itt egyben a német nyelv, mint idegen nyelv, egyeduralmának megszűnését is jelentette. A nemzetiségek alkotmányban biztosított jogainak megvalósításáról törvényeink gondoskodnak. A tanácsokról szóló 1954* évi X« törvény a tanácsok jogkörébe utalta a nemzetiségi jogok érvényesítését. Jelentős volt a nemzetiségek életében az MDP Központi Vezetőségének 1936. május 21., valamint ez MSZMP Mitikai Bizottságának 1958. október 7-i határozata a nemzetiségek között végzendő politikai, oktatási és kulturális munkáról. 1962-ben törvényerejű rendelet szabályozta újra a nemzetiségi iskolák néhány kérdését, 1968-ban pedig sok vonatkozásban lényeges megerősítést kapott a nemzetiségi politika. Nem kíván itt rámutatni a nemzetiségiekkel foglalkozó valamennyi párthatározatra, állami intézkedésre, amelyek mind a helyes nemzetiségi politikát szolgálták, de jelen és jövendő eljárásainkhoz két fontos idevágó nyilatkozatot mégis szükségesnek tart kiemelni. Az egyik Aczél György elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának 1973. január 24-én elhangzott nyilatkozata* Ebből a következőket idézi: "Szükséges leszögeznünk, hogy a marxi zmus-leninizmuanak a nemzeti érdekkel és nemzeti kérdéssel kapcsolatos elvei a szocializmus építésének általános törvényszerűségei
