Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
3 Зс> közé tartoznak; és kötelességnek tértjük, hogy mi ezeknek az elveknek az érvényesítéséért kiálljunk, 8 a magunk területén rendet tartsunk. Ezen a szilárd elvi alapon állva a nemzetiségi kérdést is a szocialista fejlődés egészén belül ítéljük meg. Szomszédainkkal együttműködve arra törekszünk, hogy közöttünk a nemzetiségek léte ne elválasztó tényező, hanem összekötő kapocs legyen.” Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1973-ban készített jelentésében pedig a következő megállapítás olvasható; NA nemzetiségi politikának, de magának a nemzetiségi létnek is alapkérdése az anyanyelvi oktatás". Úgy gondolja, mindez világosan mutatja azt a felelősséget, amelyet a nemzetiségi anyanyelv tanárainak képzése állít a pedagógusképző intézmények elé. A nemzetiségi pedagógusképzés szerves része a nemzetiségi politikának, ami pedig mindenkor függvénye az adott ország általános politikájának. Hazánkban ez a politika a szocialista társadalmi célkitűzések által meghatározott és a marxizmus-leninizmua elveinek megfelelően kerül megvalósításra. A nemzetiségi politika — s ezen belül a művelődéspolitika — gyakorlatában figyelembe kell venni azokat a sajátosságokat, amelyek hazánk nemzetiségi viszonyait jellemzik. Ilyen jellemző jegyek; a kis létszám, a települési szórtság, a nyelvjárási tagoltság, a nemzetiségi értelmiség kis száma stb. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy nemzetiségi politikánk nem lehet csupán a lakosság létszámának és települési viszonyainak függvénye, hanem annak internacionalista politikánk elvein kell alapulnia. A nemzetiségi politika jelentőségét nem a létszám, hanem politikánk alapvető érdekei határozzák meg. A nemzetiségi kérdés kezelése — és ezen belül a nemzetiségi művelődésügy megoldása — a szocialista demokratizmus, a humanizmus és internacionalizmus tükröződése és fontos próbaköve. A nemzetiségi kérdés -- s igy a nemzetiségi oktatás — példás megoldása kihat az anya-nemzetekre. Erősíti hazánk és más országok kapcsolatát, s elkerülhetetlenül hatással van a határainkon kívül élő magyar nemzetiség sorsára is. Ha ebben az összefüggésben vizsgáljuk a nemzetiségekkel kapcsolatos művelődéspolitikát — s ezen belül a nemzetiségi pedagógusképzés problé
