Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
-15-101/19 74. Nemzetiségi iskolaügyünk a magyar iskolarendszer szerves része, szocialista hazánk egyik nagy vívmánya. Szocialista rendszerünk szülöttjével kapcsolatos helyzetkép meghatározása, az elért eredmények értékelése, a meglévő problémák elvszeri/ fölvetése és tisztázása, a fejlesztési kérdések és feladatok megvitatása és megjelölése sokrétű, igen összetett kötelezettségeket támaszt valamennyiünkkel szemben. Szem előtt tartva a referátum gazdag anyagát, csupán néhány alapvető, a szerbhorvát szakra jellemző oktatási és nevelési kérdésekre kívánjuk a figyelmet összpontosítani. Ez évben fogjuk megünnepelni tanszékünk megalakulásának 25. évfordulóját. Tanszékünk tehát negyed évszázados múltra tekinthet vissza, de a két és fél évtizedes periódushoz hozzátartozik többek között a többszöri költözködés is /Pécs, Budapest, Szeged, Pécs/, ami különböző következményekkel járt, pl. a folyamatosságban törések mutatkoztak, gyakori személyi változások következtek be, stb. A különböző nehézségek ellenére az elmúlt időszakban a nappali és a későbben megindult levelező tagozaton számos fiatal /kb 1ftp fő/ szerzett általános iskolai tanári oklevelet, és eredménye sen tevékenykedik a nemzetiségi és nem nemzetiségi iskolákban, valamint társadalmi életünk egyéb területén. Nemzetiségi tanárképzésünk folyamatában az általános iskolai tevékenységre való fölkészítés állt oktató-nevelő munkájának középpontjában, amiről a jövőben sem mondhattunk le. Az iskolán kívüli feladatok elvégzésére való fölkészítés /könyvtári, kulturotthoni, felnőttoktatási teendők ellátása/ mindenekelőtt a módszertani stúdiumra szorítkozott. A kérdések jelentősége viszont megköveteli az új lehetőségek kidolgozását. Nemzetiségi iskolaügyünk alapos elemzésével tanszékünkön feltétlenül komplettebb képzést kell biztosítani.Ez pedig nemcsak a szakmódszertan, hanem a szakunkon oktatott valamennyi tantárgy Délszláv Tanszék Korreferátum
