Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1973, Szeged

1973. április 25., rendes ülés

- 5 -Wolgard Ilona továbbá megállapította, hogy az uj tu­dományos módszerek, módszeres eljárások alkalmazására is fel kell készíteni a hallgatókat. A szakvezetők megnőve kodé tt Írásbeli, adminioztrá­­ciós feladatainak csökkentésére - a szakvezetők kérését tolmácsolva - gépirónő beállítását tartja indokoltnak. Csáki La,jog IV. éves főiskolai hallgató a tanácsülések anyagával kapcsolatban аз alábbi megállapításokat tette:- Gondos, sokoldalú előkészítő munka előzi meg a vi­taanyagok elkészítését, tehát a problémák jelentős része teljes szélességben feltárásra kerül, bírnék ellenére a vitaanyagok nem mennek túl a tényszerű megállapításokon. A lezártság látszatát mutatják, s talán ennek tudható be, hogy a Főiskolai Tanács munkai!lései inkább csak az i ülésjelleget domborítják ki#- A vitaanyagok jelentős része - éppen sokoldalúságuk­ban - mindent vagy mindenkit kielégítő voltuk miatt ke­vésbé vitaképesek.- Kevés lehetőséget nyújt a továbbfejlesztcore - más­képpen fogalmazva - a továbbfejleszthető lehetőségek, vi­tapontok kevésbé kié le settek.- A szaktanszékeken oktatott szakmódszertanok és a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatok közti feszültség régóta meglévő nehézséget jelent. Az elmélet és a gya­korlat kepeeоlaténak jellegéből kiindulva oldható meg ez a probléma. A szakmódszertan gyakorlati tudomány, közvet­lenül a gyakorlat talajáról fogható meg. A gyakorlattól elvonatkoztatva nincs értelme. így a szakmódszertan el­méleti kijelentései csak a gyakorlatban már bemutatott eseményeken értelmezhetők.- Módszertanilag eleve kifogásolható az elméletnek a gyakorlatot megelőző kifejtése. A szaktanszékek módszertan gyakorlatai vagy kizáró­lag elméleti kijelentéseket tartalmaznak, vagy egyedi óra- vagy esetmegoldásokat közölnek.

Next

/
Thumbnails
Contents