Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1970, Szeged

1970. október 28.

~/f5S- ‘v -A/ Eoiskplai дсусlőjiumLánl: s főiskolai jf ,iusár<unk a társadéI14Í igényck és. г. társadalmi összefüggések szempontjából«

"A főiskolai hallgatóknak több mint GO %~a fizikai dolgozók gyermeke, olyanok, akiknek általános és középiskolai tanulmányához a szülői ház aránylag kevés segítséget nyújtott, E hallgatók nagyobb része tanyai, falusi, vagy kisvárosi környezetben nevelkedett és c környezet csak fokozta azt a hátrányt:, amit a szülői ház nyújtotta kisebb művelődési lehetőség jelent. A problémát csak tovább súlyosbítja az a tény, hogy sokan közülük falusi, vagy kisvárosi középiskolában tanultak /sokszor bejáróként/, amely iskolák általában alacsonyabb képzési szintet biztosítanak tanulóiknak, mint a nagyobb városok iskolái.

Az első év kezdeti nehézségei után a fizikai dolgozók gyermekei szorgalmas munkával jó tanulmányi eredményt érnek cl főiskolánkon, általában jobbat, mint a némi helyzeti előnynycl induló szellemi munkát végző szülők gyermokéi. Sajnos, a nagyobb városokban élő fizikai munkát végző szülők tehetségesebb gyermekei a magasabb jövedelmet biztositó pályák felé irányulnak. E tényre érdemes felfigyelni és anyagi áldozatok árán is változtatni rajta, mert hosszabb távon nem a kívánt irányban fogja módosítani az általános iskolai pedagógusok munkáját.

A tanszékvezetők gonddal szervezzék meg különösen az I, éven a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi munkájával való foglalkozást. Gondoljanak a különböző évfolyamú fizikai dolgozók gyermekeivel való differenciált, jól átgondolt foglalkozásokra.” /Tanácsülési anyag./

"Hallgatóink nagy többsége tudatában van annak, hogy falura kerül, ettől nem is idegenkedik, de aggódik, hogy a falusi környezetben, a falusi általános iskolák légkörében hogyan tudja elkerülni a szakmai elszürkülést, vagy talán az egész további életének clszürkülését. Egészséges aggódás ez,

fít.sz.s205/1S7G. K: 200 pld. lg.