Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1969, Szeged

1969. május 7., rendes ülés

öltésnek a személyi anyagban« de Kardes tanár úr megjegyzése a minősítésekről arra késztet« hogy beszéljek róla« A minősítés soha sem alku tárgya. Mi osak a minősítésre tudunk támaszkodni, s ha Kardos tanár úr minősítésben azt irta volna« amit most elmondott« mi akkor is elfogadtuk volna, és Hont! Gyulának joga lett volna odaírni, hogy ezzel és ezzel nem értek egyet és úgy Írja alá. Ezt a minősítést Kardos tanár úr is aláírta és Hontl Gyula szintén« A minősítések alaposak, ezeket minden tanszékvezető átgondoltan készíti, rengeteg munkája van benno, mérlegeli az oktatónak minden tevékenység gét. Kormányhatározat, hogy a minősítés hogyan készüljön.

Ahhoz szeretne még hozzászólni, hogy milyen karriert futott be Hont! Gyula« Nem tudom milyen karriernek kell azt nevezni, hogy ha valaki idekerül a főiskoláira tanársegédi kinevezéssel és adjunktusi előléptetést kap két év múlva« 1961« óta adjunktus. Ezt nem nevezném nagy karriernek.

DR KARDOS ALAJOS I

A minősítésben azon a szinten szerepel Hont! kartárs, ami adjunktusi minősítésnek megfelel. Végeredményben, hogy milyen szintű munkát végzünk az a spartakiádoken és a versenyeken mutatkozik meg. Henti Gyula hallgatói a spartakiádon semmilyen eredményt nem értek el kosárlabdából. Nem tapasztaltam, hogy ugyan abban a státusban lévő adjunktusok közül olyan mértékben olyan színvonalra emelkedik, ami minden körülmények között azt vonná maga után, hogy dooensi kinevezésre javasoljuk.

DR RIESZ BÉLA:

Röviden szeretnék még hozzászólni ehhez a kérdéshez. Én Hont! kartársat 1958 óta ismerem, mielőtt még nem került-!)3~- 40 -