Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1969, Szeged

1969. május 7., rendes ülés

36 — került bele a véleményezésbe, ezek a négy évvel ezelőtti minősítésben vannak, mindenki nagyen jól tudja, hegy ké­szülnek a minősítések, de annak alapján sem érte el azt a színvonalat, amely a docensi cím birtokosává teheti. Nem arról van szó, hegy nem lehet várományosa egy pár év múl­va, ő egy nyüzsgő ember, kiváló dolgozó, mindenben benno van, kabint épített társadalmi munkában, ezt csinálja, azt csinálja. Meg kell választani azt a módot, amivel jutalmaz­ni lehet. Csak például a terepgyakorlatnak a megszervezése nem egyedül az ő érdeme, 3**4 kartárs csinálja, s hegy elis­merésre méltó, kollektiv munka eredménye voát. Ha én a bel­ső igényt nézem, és a belső megnyugvását a tanszéknek, ak­kor azt kell mondanom, hogy eléje nézünk egy olyan elége­detlenségnek megint a tanszéken belül, ami már volt, de nyugvó pontra jutott. Megjegyzi még, hogy Honti Gyula maga jelentette ki, hogy még nem is számitett orré az előlépte­tésre. Tizenkét évi tanári pályafutás után már felvette a 25 éves jubileumi jutalmat, /jegyzőkönyvvezető megjegyzése* előtte géplakatosként dolgozott/ ahogy idekerült 2 év múl­va adjunktus lett. Kéri a tanácsülést mérlegelje mindazt amit elmondott a döntésénél, s ha jónak látja, hegy ez buz­ditólag hat a többi oktatóra is, akkor természetesen maga # is azt mondja, hogy igen. RIGÓ JÁZON* Bgy kérdése lenne Kardos elvtárshez. Honti Gyula szakmai színvonalban azonos-e a többi tanszéken lévő adjunktussal, vagy pedig nem. Ha azonos szintű, akkor azon az alapon, hegy amilyen társadalmi munkát, amilyen társadalmi tevé­kenységet fejtett ki itt a főiskolán, akkor feltétlenül több, mint a tanszéken lévő többi adjunktus és ennek alap-

Next

/
Thumbnails
Contents