Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1969, Szeged

1969. május 7., rendes ülés

-Vi• 21 -karakter kialakításánál azért nem nélkülözhető. A vidék és Így Szeged szellemi életének és kulturális életének fejlő* désében a leglényegesebb kérdésnek a következőt tartomt provinciális lesz-e ez a szellemi élet vagy nem. Azokban a városokban» ahol nincs felsőoktatási intézmény» ott szinte mondhatnám elkerülhetetlen» hogy a város szellemi» kulturális élete provinciálissá váljon. Ahol pedig van felsőoktatási intézmény és ilyen szellemi tőke» mint a Tanárképző főiskola I50 oktatója ott ez önmagában is azáltal» hogy ez a I50 oktató az irodalmon keresztül» a külföldi, az országjáró útjain kitekint a város falain, van egy roszágos, bizonyos mértékben nemzetközi áttekintése, s nyilvánvaló hogy megóvja a várost attól, hogy provinciális szintre süllyedjen^ Lehetne sorolni itt még az ittlévő tanszékek által publikált tudományos dolgozatokat, amelyek részben kapcsolódnak a város életéhez, részben nem, de vannak, élnek, mégha & város valamelyik könyvtárában is, de akkor is szellemi tőkét jelent a városnak. kiegészíteném azt a sort, hogy miről is van itt szót az oktató közéleti tevékenysége, az ok., tató népművelő tevékenysége, tanárképzésben való részvételük, tudományos munkájuk, itt van egy objektive létező dolog ez pedig a főiskola léte, beleértve a főiskola épület tömegét, a tanszékek felszereltségét, beleértve az ezer hallgatót és a I50 tudományos munkás tevékenységét. Ha nem vizsgálok most mást, csak azt, hogy itt élnek a városban, hogy eljárnak szórakozóhelyekre, hogy itt dolgoznak, hogy találkoznak a város más rétegeivel ez önmagában is, megítélésem szerint olyan jelentős tényező, ami már akár a provinciális kérdés vizsgálatából, de egyáltalán a város szellemi életének vizsgálatából rendkívül jelentős, ezt ml Így látjuk és ezért tartjuk nagyon jelentősnek a főiskola itt-