Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1969, Szeged
1969. március 19., rendes ülés
A gyakorlati kiképzés tapaggtálatal és feladatai A gyakorlati kiképzés, a tanárképző /pedagógiai./ főiskolák megalakulása óta, sok változáson ment keresztöle E változások egy része nem tapasztalatok, elemzések alapján keletkezett. Az esetek jelentős részében pedig a változások túl gyorsan követték egymást, Nem hagytak.elegendő időt as elemző vizsgálatikra, tapasztalatok gyűjtésére. Nem volt idő annak megállapítására, hogy a meghatározott szervezeti és tartalmi, változások beváltak-e, szolgálják-e a tanárképzés célkitűzéseit. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az új kialakításához nem születtek megfelelő . mennyiségű és minőségű, tapasztalatok. Ezért kerülhetett sor pl, a metodikusi rendszer kétszeri megvalósítására és ugyancsak kétszeri megszüntetésére. A gyakorlati kiképzést? a vele összefüggő kérdéseket legutoljára a 61.367/1968.XII.sz. MM rendelet rendezte. A megelőző rendelet 1963-ban kelt. E rendelkezés tehát 3 éves tapasz- . falatra? sok megbeszélésre, ezek alapos elemzésére támaszkodik. Ez a rendelkezés megszünteti a metodikusi rendszert, beleértve a vezető metodikust is. A módszertan oktatója a továbbiakban a tanszék teljes jogú tagja, más jellegű órák tanításával is megbízható. A módszertan oktatását a MM rendkívül jelentősnek tartja. Eredményes, korszerű oktatásáért a tanszék vezetőjének felelősségét is kimondja. A jó módszertan oktatás jelentősége? a képzés szempontjából, felmérhetetlen. Ez egyúttal a gyakorlati kiképzés színvonalának jelentős emelkedését jelenti. Ma még elő:f rdul; hogy a szakvezető tanároknak kell a módszertani hiányéirat megszüntetni, ami azt jelenti, hogy a szakvezető tanárt tényleges feladataitól vonjuk el. Ennek az oka jórészt az óratervben van. Olyan alacsony óraszámot juttat egyes tárgyaknak /pl., г magyar irodalom, heti 1 óra/, hogy ott eredményes rlcta-El-oszs 01308/1969. K: 30 pld. lg.
