Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1966-1967, Szeged

1966. november 30., rendes ülés

A fentiekben főleg azokat a negativ típusokat említettük meg, amelyek gátolják a reális elbírálást, vagy amelyek mint emberi hibák elhatalmasodhatnak rajtunk, ha időben nem figyelünk fel rájuk.

B/ A vizsgázókat szintén különböző csoportba koszthatjuk, részben a teljesitmóny, másrészt a vizsgázás alatti viselkedés és a vizsgára való reagálás alapján.

I. A teljesítmény szerint:

1. Lehet negativ tipus, aki sokkal kevesebbet ad, mint amennyit tud. Szerény, félénk, gyáva, vagy gátolt.

•2. Reális tipus: aki annyit ad, mint amennyit tud, munkája és teljesítménye egyensúlyban van. Ez a legszerencsésebb, de a legritkább.

3. A túlértékelt tipus: aki látszólag többet ad, mint amenynyit tud, viszonylag kevés munkával is jól szerepel. Bizik magában, határozott a fellépése, jó . kifejezőkészsége van, egyáltalán "tud vizsgázni".

II. A vizsga alatti viselkedés alapján:

1.. A félénk esetében ott kezdődik a baj, ahol a félelem már a különböző inditóokok hatására túlzottan jelentkezik. Bizonyos enyhe félelem, illetve izgalom minden vizsgázónál tapasztalható, de ez hasznos is lehet, ha az átérzett felelősség hatására növeli a teljesitményt. A megijesztett olyan mértékben informált, hogy ez szinte megfosztja józan Ítélőképességétől és helyzetét kilátástalannak látja, A rettegő viszont csak a veszélyt látja és nem talál kiutat.

2. A gátolt típus. Ennek az előidéző okai rendkívül sokfélék lehetnek. Betegség, kimerültség, zavar a kérdések hatására, vagy a vizsga-szituációból fakadóan. Esetleg olyan mértékű agyonhajszoltság, /akár külső, akár belső kényszer.hatására/, amely szinte lehetetlenné teszi a megnyilatkozást.

3. Kimerült lehet a vizsgázó a rossz időbeosztás, vagy a helytelen módszerü tanulás következtében. Ez az állapot főleg az utolsó vizsgákon következhet be, amikorra sok hallgató már

St.sz.: 335/1966. K. 43 péld. lg.