Szegedi Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1945-1946, Szeged
1946. június 23. tanévzáró ünnepi ülés
gát, az emberiség javáért folytatott f " - - -küzdelmének nemzedékről-nemzedékre való folytatódását. Láthatták az ókor munkáját átnyúlni a középkorba, azét azét az ujkorba\ía legújabb torba, s megéi£ hették, hogy az utódoknak is nagyon fontos az elődök építő munkája, a modern kor exakt tudományának is nagy hasznára van a régiek egyszerű gyakorlati tapasztalata, empíriája. Sz az egyik tanulság, mely tiszteletre, megbecsülésre int az elődök iránt. A másik tanulság abból fakadhat, hogy meglátták, hogy a fáradhatatlan küzdelem azért folyt, hogy az irgalmasságra bízott s igy sokszor eleve pusztulásra Ítélt vakokból újból látó, a maga sorsát intéző embert alkossunk. Nagy gondolat ez, amelyhez több bátorság kell, mint az egyszerű irgalom érzéséhez. Az igazi segítésnek a vágya van meg benne• Az önök nemzedéke nemsokára átveszi a ráeső magyar sorsot. Akarva, nemakarva egyszerre csak vállaikon cipelik országunk , éle tünk sok, nagy terhét, kevés örömét. Milyen lesz ez a sors, nem tudhatjuk, klet és halál kérdései előtt áll a testvértelen nemzet és minden megtörténhetik vele. Jókai előtt, ki ifjúkorában látta elbukni nemzetét, nem egyszer fe lkod lőtt a vég gondolata, s "Három márvány fej" c.regényében megírta a képzeletbeli 24
