Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1943-1944, Szeged

1943. szeptember 22. tanévnyitó ünnepély

csappant, ez .juttatta tehát az addig teljesen jogtalan törvénytelen újszü­löttet a legelemibb emberi .joghoz, az élet jogéhoz« Az idők múltával azon­ban, amikor ez a jog már más utón, sok helyütt törvényileg is hathatósan biz­tosíttatott, a forgó láda inkább egy jogtalanságnak vált a symbolumává, azt jelképezte, hogy a törvénytelen gyer­meknek csak az élethez van joga, az anyjához már nem« Amikor azután a jog­fejlődés meghozta a törvénytelen gyer­mek számára ezt a jogot is, el kellett tűnnie a forgó ládának, mint intézmény­nek s mint symbolumnak. A fejlődés to­vábbi útja már egyenes, de még nem va­gyunk a célnál, csak megközelitettük azt. A cél: a gyérmék joga az apához s rajta keresztül a családi kötelék­hez . A gyermekmenhelyek, mint említet­tem, kezdetben egyházi alapítások vol­tak, később, főleg a reformáció korá­ban, társadalmi, illetőleg hatósági kézbe kerültek. Vitatható, hogy vajjon ezért-e, de bizonyos, hogy evvel egyi­­dőben az állapotok rendkívül romlot­tak. Az intézetekben, főleg a mester­séges táplálás miatt, ijesztően magas volt a halálozás, az intézetekből daj­­kaságba adott csecsemők sorsa pedig többnyire már a kihelyezés tényével megpecsételődött, az ellenőrzés hiánya miatt sok visszaélés, sőt valóságos üzérkedés fejlődött ki. a nevelőszü­lők olcsóbb áron egyszerűen továbbad­

Next

/
Thumbnails
Contents