Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1943-1944, Szeged

1943. szeptember 22. tanévnyitó ünnepély

fi

ták a gondjukra bízott gyermekeket. Szalárdi feljegyzéseiben olvassuk,hogy a múlt század második felében valóságos gyermekelhelyező üzletek működtek, így pl. egy Ficker Feinkopf nevű Hgyermek-üzér" a fővárosból pár év alatt 700 csecsemőt helyezett ki Pest környékére, főleg Üllőre, Monorra s ezek közül csupán egy év alatt 300 halt el. Joggal hivták ebben az időben Monort a gyermekek temetőjének.

Nem csoda, hogy csakhamar felmerült a kérdés, hogy egyáltalában van-e jogosultsága a menhelyeknek.

1866-ben a jPesti helytartó Tanácstól uj lelencház engedélyezését kérték. A véleményadásra felszólított Egészségügyi Tanács a bécsi lelencházban uralkodó viszonyok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a társadalomnak nem az az érdeke, hogy uj lelencházak letesittessenek, inkább az, hogy a már meglevőket is megszüntessék.

Lassanként a törvényhozás is tudatára ébredt annak, hogy ezen az áldatlan helyzeten segiteni kell. Évtizedekig tartott azonban a vita a segítés módjáról, mig végre megszületett a Széli Kálmán nevéhez fűződő 1901. VIII. és XXI. t.c., amely törvénybe iktatta az elhagyott gyermek jogát az állami gondoskodáshoz. így keletkeztek a ma is kitünően működő állami gyermekmenhelyek.

A gyermekvédelem fejlődésének során egészen a múlt világháborúig az

19