Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1943-1944, Szeged

1943. szeptember 22. tanévnyitó ünnepély

fi ták a gondjukra bízott gyermekeket. Szalárdi feljegyzéseiben olvassuk,hogy a múlt század második felében valósá­gos gyermekelhelyező üzletek működtek, így pl. egy Ficker Feinkopf nevű Hgyermek-üzér" a fővárosból pár év a­­latt 700 csecsemőt helyezett ki Pest környékére, főleg Üllőre, Monorra s ezek közül csupán egy év alatt 300 halt el. Joggal hivták ebben az idő­ben Monort a gyermekek temetőjének. Nem csoda, hogy csakhamar fel­merült a kérdés, hogy egyáltalában van-e jogosultsága a menhelyeknek. 1866-ben a jPesti helytartó Tanácstól uj lelencház engedélyezését kérték. A véleményadásra felszólított Egészség­­ügyi Tanács a bécsi lelencházban ural­kodó viszonyok alapján arra a követ­keztetésre jutott, hogy a társadalom­nak nem az az érdeke, hogy uj lelenchá­zak letesittessenek, inkább az, hogy a már meglevőket is megszüntessék. Lassanként a törvényhozás is tu­datára ébredt annak, hogy ezen az ál­datlan helyzeten segiteni kell. Évti­zedekig tartott azonban a vita a segí­tés módjáról, mig végre megszületett a Széli Kálmán nevéhez fűződő 1901. VIII. és XXI. t.c., amely törvénybe iktatta az elhagyott gyermek jogát az állami gondoskodáshoz. így keletkez­tek a ma is kitünően működő állami gyer­­mekmenhelyek. A gyermekvédelem fejlődésének so­rán egészen a múlt világháborúig az 19

Next

/
Thumbnails
Contents