Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1933-1934, Szeged
1933. október 27. III. rendkívüli ülés
a Tanács idevonatkozó határozatát, illetőleg álláspontját nem ismerhetem. Hogy elvileg az egyetemeknél alkalmazott fogalmazási tisztviselők ellen mily fegyelmi szabályok szerint kell eljárni, arra válaszolni valóban nehéz. Mert tény, amit a folyamodó ügyvéd meglepőnek állit, hogy sem az egyetemek tanárainak és tanszemélyzetének, sem az egyetemnél alkalmazott tisztviselőknek külön fegyelmi szabályzatuk nincs.I- lyen külön szabályzat hiányában tulajdonkép az egyetemi tisztviselők elleni fegyelmi eljárásnál azokat a szolgálati szabályokat kellene alkalmazni, amelyek általában az u.n. állami /ivagyis "királyi":/ tisztviselőkre nézve fennállanak. Ámde ilyenek szintén nincsenek s ezért ilyenek hiányában a gyakorlat.^illetve egy 1902-ben hozott és a képviselőháznak bejelentett minisztertanácsi határozat alapján a pénzügyminisztérium ügykörére vonatkozólag még részben 1848 előtt és az osztrák abszolút uralom idejében kelt, a magyar kormány által 1874-ben összefoglalt és kiadott szabályokat tekintik irányadóknak. Ezeknek azonban épen fegyelmi részét e szabályoknak 1896-ban történt uj kiadása alkalmával nem tették újra közzé; s e részt épen a pénzügyi tisztviselőkre nézve az 1876:XV. t.c. majd a pénzügyi közigazgatás változtatásáról szóló 1889:XXVIII.t•c• 26-34 §-ai módosították is. ügy hogy e szabályok ma alig hozzáférhetők C és csak kézikönyvekből /:Fésűs,Mariska,Kmety,Márffy:/ ismerhetők meg töredékesen. Ebből is megállapítható azonban, hogy azok sok tekintetben elavultak s gyakorlati alkalmazásuk nem kis nehézségbe ütközik . Ez azonban nem akadályozhatja, hogy egyetemi tisztviselő ellen fegyelmi eljárás indittassék. Az sem akadályozhatja, hogy - amint a folyamodó ügyvéd állitja - a fegyelmi vétségek nincsenek oly részletességgel megállapítva, mint a büntetőtörvényben körülirt büntettek és vétségek; mert p.o. épen a leginkább kidolgozott birói felelősségi törvényünk, az 1871:1111.t.c. 20.§-a csak annyit mond:"fegyelmi vétséget követ el, a./ aki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös célból szegi meg, hogy ezáltal magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon; b./ ki botrányos magaviseleté miatt tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik." Egyik legújabb törvényünk pedig, mely a fegyelmi eljárásra
