Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1931-1932, Szeged

1931. december 9. IV. rendkívüli ülés

részt kérte, hogy Dr. Hunyady János - az első fokon kiszabott legenyhébb büntetés t.i. dékáni megrovás helyett - szigorúbb büntetéssel sujtassék: - s másrészt elégtételt kért a klinikája, illetve önmaga számára. A felebbezéshez csatolt beadványból kitünoleg ugyanis felebbezo szerint “a sebészeti klinika jó hirneve követeli, hogy ugyanabban az újságban, amelyben az inkriminált cikk megjelent - Hunyady dr. nyilatkozatot adjon le, amelyben elismeri hibáját és azt, hogy határozottan a fennálló szabályok ellen teljesen önhatalmúlag cselekedett, midőn a beteget elutasította: - s azt is kifiejezésre k 11 juttatni e nyilatkozatban, hogy az eset a sebészeti klinika

igazgatójának távollétében történt".

Ami felebbezonek e két kérelme közül az első kérelmet illeti - az ugyetemi Tanács megállapítja, hogy Dr. Hunyady János mütőnövendék, mint napos orvos 1931. augusztus 18-án két külön fegyelmi vétségnek tekintendő szabálytalanságot követett el.

ur. Tróján mii tanársegéd és Dr. Matusovits Leó mütoorvos tanúvallomásaiból ugyanis,- valamint Dr. Vidakovits Kamill egyetemi ny.r. tanár, klinikai igazgatónak a felebbezésében hivatkozott utasításaiból kétségtelenül kiuünik, hogy ur. Hunyady János mütonövendéknek, mint napos orvosnak egyáltalán nem állott jogában a betegek felvétele, vagy fel nem vétele felett dönteni.

Ezt a megállapitást nem képes megerotleniteni az a körülmény, hogy ur. Györy Gyula makói kórházi alorvos a sebészeti klinika volt mütonövendéke mint napos orvos annak idején a tanársegédnek való előzetes bejelentés nélkül több Ízben is a közkórházba utasította a betegeket, ha a létszám betelt és ha igen sürgés beavatkozás szüksége fel nem merült. Dr,Hunyady János ügyének az elbírálásánál ugyanis csak az az irányadó,