József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1990-1991

1991. május 17., V. rendes ülés

Melléklet a kari Reformbizottság beszámolójához Megjegyzések az oktatás reformjával kapcsolatban / összegzés a Kar oktatói-kutatói által oenyujtott Írásos vélemények­ből/ 1. Az aktatási rendszer reformjának szükségességével mindenki . egyetért. * 2. A kreditrendszer bevezetésével ugyancsak mindenki egyetért 3. A posztgraduális képzés bevezetését mindenki szükségesnek tartja. Mindazonáltal sak érv és ellenérv született a megáldásokról és tartalmi kérdésekről. Ezek: 1. A hallgatók szerint a tanárszakosok számára az egy év i­­dőtartam nem elegendő a tanári készségek elsajátítására. * 2* Ez a rendszer az egyszakos tanárképzést veszi célba, legfel­jebb koherens szakpároaitásra nyújt reális lehetőséget. A nem koherens szakpárosításnál a 3 év alapképzés -minthogy mindkét diszciplína megköveteli a maga részét az alapkép­zésből- nem teljesíthető a hallgatók véleménye szerint. 3« Ugyancsak a hallgatók szerint az alapképzésben az sokféle előírás /megszabott tantárgykörök, kreditszámok, a tantárgyak előirt sorrendje, azok időtartama, a szigorlatok kötött idő­pontjai, az ösztöndíj eÍnyerhetőségének követelményei együtte­sen túl kevés mozgásteret engednek a hallgatóságnak. 4. Nem tartják szükségesnek a hallgatók , sőt az- oktatók egy része sem az egyetemtől független tanári minősítő államvizsga letételét. Szerintük elegendő, ha a hallgatók a negyedik, vagy az ötödik év végén államvizsgát tennének szakdolgozat készí­tés nélkül, 5. A konkrét bemutatott példa alapján a többlépcsős képzés be­vezetésével a tanárképzés kontraszelektálódik, mert az a reális veszély látszik, hogy a gyengébb képességű hallgatókból lesz­nek a tanárok és ezt mindenképpen el kell kerülni.

Next

/
Thumbnails
Contents