József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1985-1986

1986. május 16., IV. rendes ülés

Z03- 3 -2„2o20 A második csoportba a költségesebb eszközigényü előadások és csoportos foglalkozások kerültek (pl, bemutatással járó kísérleti fizikai előadások, földrajzi gyakorlatok)» Itt egy oktatási óra sulyfaktora 2, igy

1 költségegység = mint 2»2,1. • 2

2,2,3» A harmadik csoportba azok a gyakorlatok kerültek, ahol a kiadások a hallgatói létszámtól függenek (pl» terep gyakorlatok, nem kísérletes diploma- és szakdolgozatok)» Ebben a csoportban

1 költségegység = gyakorlati óra ® létszám • 1»

2»2»4» A negyedik csoportba az igen költséges gyakorlatokat soroltuk (fizikai, földtani, biológiai, kémiai laboratóriumi gyakorlatok, diplomamunkák). Itt

1 költségegység = gyakorlati óra 0 létszám « 3

Ezen besorolás alapján a 94628 oktatói óra 720764 költségegységnek felel meg» A tanszéki költségvetések 50 %-ának figyelembevételével az egy költségegységre jutó ráfordítás az ezévi keret alapján 8 forint 31 fillérnek felelne meg» Ez igen alacsonynak mondható, hiszen a napi anyagárak figyelembevételével ebből az összegből aligha fedezhető egy előadás szemléltetőanyagának felujitása vagy például az alig több mint 120>- Ft-ból (5 ® 3“ 8,31) egy 5 órás mikrobiológia vagy szerveskémiai gyakorlat egy főre jutó anyag- és eszközfelhasználása is csak szűkösen biztosítható,

2.3» A költségvetés fennmaradó hányadának, 30 %-ának kellene fedezni a kutatási költségeket, Ezen elosztás alapján egy kutatóra ebben az évben 10860,- Ft jutna, ami szintén nagyon alacsony összeg»

A kutatásra jutó költségek felosztásánál több olyan szempont merült fel, ami jogos vitaalapot jelenthet,

2 » 3»1„ A kutatási költségek felosztásának egyik szempontja lehet az adott terület eszköz- és anyagigénye. Ez