József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984

1983. decemebr 16., II. rendes ülés

2 -2 • lő képzettség A 3.táblázatban azt igyekeztünk személtetni, hogy a hallgatók mely főiskolákon szereztek általános iskolai tanári diplomát s közülük hány fő fejezte be az egyetemen eredményesen tanulmányait. Mint az összeállításból kitűnik, az 1975 és 1979 között fel­vettek közül legtöbben a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kaptak diplomát /49 fő/ s közülük 4-1 % tudta egyetemi tanulmányait eredményesen befejezni« 56 levelező hallgatónk a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett általános iskolai tanári oklevelet és közülük 56 % fejezte be egye­temi tanulmányait. Az Egri Tanárképző Főiskola diplomásai közül/50 fő/ 55 %, a Nyíregyházán végzettek küzül /17 fő/ pedig 71 % kapott egyetemün­kön középiskolai tanári oklevelet. Az említett számokból azonban teljesen helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy eszerint a szegedi Tanárképző Főisko­lán végzettek felkészültsége lenne a legrosszabb és a Nyíregyházán diplomázottaké a legjobb, mivel az elbeszélgetések alkalmával, a felvétel elbírálását megelőzően szerzett tapasztalatok teljesen ellentétes tapasztalatokkal szolgáltak. Ilyen módon tehát a nyí­regyházi, egri és csepeli főiskolákon végzettek jelentős száza­léka már eleve nem is tudott bejutni az egyetemre, mert felkészült­sége rendkívül gyenge volt. Ugyanakkor a szegedi főiskolán végzet­tek közül számosán közepes eredménnyel jelentkeztek és megkezdve egyetemi tanulmányaikat már nem tudtak megbirkózni a követelmények­kel. A tapasztalatok szerint - különösen a korábbi években - a Szegeden általános iskolai tanári képesítést nyert levelező hall­gatóinki felkészültsége sokkal jobb volt, mint a többi főiskolán végzetteké és különösen gyengének bizonyult a nyíregyházi főiskolán végzettek szakmai tudása. Sajnálatos tény viszont, hogy ma már ez a különbség nivellálódott és a szakmai felkészültség szintje je­lentősen csökkent. Az elmúlt időszakban egyetlen külföldi levelező hallgatónk volt /vajdasági magyar tanárnő/, aki be is fejezte tanulmányait. « A 4.táblázat a főiskolai diploma eredményét, az gyetemen vég­zettek megoszlását a főiskolai diploma átlaga szerint, valamint az egyetemi diploma átlagát foglalja össze az 1975-ös és 1982-es ada­tok alapján. Az összeállitásból egyértelműen kitűnik, hogy a felvett leve­lező hallgatók között nagyon kevés /28 fő, 1# %/ volt főiskolai , diplomája alapján nagyon jó felkészültségű, aránylag sok /69 fő, 52 %/ előképzettsége közepes, illetve elégséges szintű volt. Az előképzettség minősége a végzettek számánál is megmutatkozik, mive] az.1975-1979 között tanulmányait eredményesen befejező hallgatók 26 %-ának volt kitűnő, vagy jeles főiskolai diplomája, mig a % közepes és elégséges előképzettségű levelező hallgatónak csak 24 ,­­tudta tanulmányait az egyetemen eredményesen befejezni. Ez a tapasztalat alátámasztja azt a többször felvetett problé­mát, hogy a levelező oktatásnál is be kellene vezetni a szigorúbb szakmai felvételi vizsgát, ami az előtanulmányok minőségéről is. tá­jékoztatna bennünket. Az 1985-as felvételiknél már lehetőség nyílt arra, hogy a középiskolai biológia tankönyvek anyagából kérdezhes­sen az elbeszélgető bizottság s a tapasztalat az, hogy a (jelent­kezettek jelentős száma nem ismeri a tankönyvet, vagy nem olvasta el, jóllehet erre előzőleg figyelmét felhivták. Úgy gondoljuk azon­ban, hogy tanári diplomával rendelkezők számára a középiskolai anyag egyedüli ismerete nem fogadható el szakmai minimumként.

Next

/
Thumbnails
Contents