József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984

1983. decemebr 16., II. rendes ülés

<o2> Az agya berni oktatás szempont iából ::a >n tanuls'-vos a táb- 1 •..ab utolsó ob oszlopa is. izekből kitűnik, hogy a végzettek kö­zül mindössze egy tudott kitűnő középiskolai tanári diplomát szerez­ni egyetemünkön, viszont egyetlen hallgató ;em volt, akinek leve­le ő diplomája elégséges minősítésű lett volna„ Ez az eredmény nyil vánvalóan összefüggésben van azzal is, hogy a diplomamunkára adott, érdemjegyek magas értékűek, de feltétlenül visszavezethető arra is, hogy a diplomában nem azok az eredmények vannak bevezetve", vagy nem azokat kell figyelembe venni, melyek alapján a hallgató valódi tu­dása megállapítható lenne. /Ez e :y ebként nappali hallgatóink ese­tében is hasonló módon alakul./ JVlunkahely_szerinti megoszlás Az ^»táblázat a beiratkozott levelező hallgatók munkahelyük szerinti megoszlását tünteti, fel. A táblázat adatai azt sugallják,, hogy a felvettek közel fele általános iskolában dolgozik, akiknek számára az egyetemi továbbta­nulás valóban továbbképzésnek fogható fel. Más kérdés az, hogy az egyetemi diploma megszerzése után nagyrészük nem óhajt többet' álta­lános iskolában tanitani, illetve úgy is megfogalmazható, hogy épjjen azért szeretne középiskolai tanári diplomát szerezni, hogy azzal könnyebben elkerülhessen az általános iskolából. Ennek mindenesetre két konzekvenciája van: egyik az, hogy a levelező oktatás keretében szerzett középiskolai tanévi diploma aligha tekinthető egyenértékűnek a nappali tagozaton szerzett dip­lomával, tehát a leendő középiskolai tanár hiányos felkészültséggel fog középiskolában tanitani, másrészt nagy lehetőséget biztosit az összeköttetések utján való állásbetöltésekhez, hagy számban van­nak ugyanis olyan jelentkezők, akiknek a középiskolában való el­helyezkedésük attól függ, hogy felveszik-e őket egyetemünkre, ha igen megkapják az állást, még akkor is, ha közben lemorzsolódnak s igy végülis általános iskolai tanári diplomával tanítanak középfokú oktatási intézményben. Elgondolkoztató az is, hogy a felvettek közel negyede már eleve középiskolában oktat - általános iskolai tanári diplomával /és egyáltalában nem biztos, hogy jeles, vagy kitűnő diplomával/, tehát megfelelő előképzettség nélkül. Ugyanakkor ismert az a ta­pasztalat, hogy egyetemünkön jó előmenetelő, jeles diplomával vég­zett hallgatóinkat sem tudjuk sokszor középiskolában elhelyezni. A beiratkozott levelező hallgatóink közel negyede ugyancsak magasabb képzettséget kívánó felsőoktatási intézményben /elsősor­ban tanárképző főiskolákon/, vagy kutatóhelyeken dolgozik. elenyésző azoknak a nőknek az aránya, akik a gyermekgondozási segély idejét továbbképzésükkel is összekapcsolják. 40__Az egye_temi_diploma_megsz er zéséhez szükséges idő A 6.táblázatban az 1975 és 1979 évek között végzett levelező hallgatók relativ gyakoriságát tüntettük fel az első évre felvettek alapján. A számadatokból.kitűnik, hogy a normális képzési idő - 3 év - alatt a felvetteknek csak mintegy fele tudja tanulmányait befejezni, 35 %-uk egy évvel később s mintegy 15 %-uk 4 évnél több idő alatt tudja egyetemi diplomáját megszerezni. ,5

Next

/
Thumbnails
Contents