József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984
1984. május 4., I. rendkívüli ülés
m- 7 -o Pr« Boross László egyetemi tanár szerint az anyagban nagyon kevés a célkitűzés. Úgy tűnik legfontosabb szempont, hogy minél gyorsabban lehessen letenni 1-1 tárgyat. Bizonyos szisztémát be kellene tartani. Az előadások központi szerepét hangsúlyozni kell. A tudás .jobb megalapozását segiti elő, ott hangzik el ami nincs benne a tankönyvekben. Nagyon fontosnak tartja, de nem kötelező módon, hanem mert megéri. Nem speciálisan, hanem általában jól képzett szakember kell. A gyors vizsgára való felkészülés nem ad maradandó tudást. A célkitűzés az legyen, hogy az elméleti előadásokon maradjanak csak a hallgatók. Dr. Ketskeméty István egyetemi tanár elmondja, hogy a Fizikus Tanszékcsoport tanácsa is megtárgyalta az anyagot. Álláspontjuk, hogy az első 2 évben nem lehetséges ez a megoldás, a későbbiekben azt az utat fogják követni, amit a kari anyag előir. Az Egyetemi Tanács leirata alapján valamit csinálni kell. Dr. Kapuy Ede egyetemi tanár két dolgot emel ki. Megfelelő hallgatói,anyag és sokkal több segédanyag kellene ilyen módszerhez. Évről-évre változik a tudomány, ennek ismertetése csak az előadásokon lehetséges, Pálfy György II. é. bioi. sz. hallgató Krajkó professzor tanacsat köszöni, a kezdőfizetéssel kapcsolatban. Ennek érdekében nyilván az elővizsgát is jobban meggondolnák. Dr. Leindler László egyetemi tanár hiányolja az anyagból a hasznosság bizonyítását. Az előnyöket össze kellene vetni a hátrányokkal. Nagyon sok hátránya van, ezekről beszélni kell. Pl. nyári gyakorlat helyett egy hallgató diplomamunkáját akarja imi. Ez több embernek több idejét veszi el. Ugyanilyen tipusu problémák tömege, biztos útra tétele rengeteg gondot fog okozni. Valaki magyarázza meg az előnyöket. A technikai kivitelezést pontosítani kell. /Pl. ha Seres elvtárs javaslatát elfogadják, akkor ha nem ötösre vizsgázik a hallgató, hányszor ismételhet, az oktató ne adja vissza az indexet, stb./ A "kék könyv" szerint szűkíteni kell a vizsgaidőszakot, ezzel a javaslattal viszont az egész évet vizsgaidőszakká teszik. Rossz az egész évi vizsgadrukk, azonkívül másik tárgyra való felkészülést is zavarja. Egyetért Boross professzorral, hogy nem a tartós tudást segiti ez elő, hanem az egy alkalomra való rögzítést. Mi lesz pl. azzal a hallgatóval, aki március végéig levizsgázik? Ez a javaslat aláássa a rendszeres munka előnyébe vetett hitet. Az átlag is romlani fog. Csak 1-2 kiugró tehetség van, veszélyes még őket is plusz erőfeszítésre ösztökélni. Pl. Totik Vilmos nagy tehetség volt, minden vizsgát időben tett le, nem kért semmit, közben pluszt is tudott produkálni. A mai napig örvendetesen gyorsan fejlődik. Ezzel szemben Máté Attila, aki szintén nagy Ígéretnek indult, idegösszeroppanást kapott, amikor a középiskolában "osztályt ugrattak" vele. Dr. Farkas Gyula egyetemi docens elmondja, hogy az oktatásnál
