József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984

1984. április 6., IV. rendes ülés

hogy csak ott lehet a vélemény kollektiv, ahol hagy on kicsi a létszám / pl. 3 fő/« Felmerül az is, hogy' a "csendes több­ség" nem nyilvánít véleményt a hangadó többség mellett. Éppen emiatt pártolnak többen valamilyen kevés kérdésből álló, ' tesztszerü, minden hallgató /vagy mindert véleményt nyilvánítani, akaró hallgató/ által kitöltendő kérdőivek bevezetését, Ezek feldolgozása külön problémát jelentene. A véleményezési rendszer kétoldalasára sem Ítélhető meg egyön­tetűen. A gyakorlatvezetők többsége a félév végén szóban el­mondja a véleményét. Az előadások esetében csak egy kisebb hányadnál kerül erre sor. Többen úgy vélekednek, hogy a 'vizsga­­jegyek önmagukban jelei.tenek vélemény!« A hallgatósa; annak a vélemény énék Nad hangot, hogy a véleményezés egyoldalú, nincs rá válasz, nem látszik a következménye. Ugyanakkor sok. oktató felveti, hogy az őt ért kritikára való válaszadásra nincs ]c­­hatősege, legfeljebb a tanszékvezető előtt védekezhet. a hallgatók hiányérzetét az táplálja, hogy a kis számba /igaz ismétlődően/ felvetett jogos kiritikai észrevételekre a vise n­­jelzás nem jut el a problémát felvető évfolyamhoz, csoport­hoz. Kétségtelen, hogy ez az eddigi gyakorlat fogya tékosség a. A tanszéknek keresni kellene a válaszadási lehetőséget, de a KISZ-3zervezet az illető csoport vagy évfolyam is kere '.etné a lehetőséget a visszajelzés fogadására. Az érintett oktató válaszadására,'abban az esetben szervezeti keretet a jelenlegi mechanizmus tényleg nem biztosit,ha már az évfolyam oktatását befejezte az adott félévben. Ezek. a problémák és a véleményezési rendszer más egyéb prob­lémái is összehangolást~sürgetnék ezen rendszer-és a diákpar­lamentek intézményrendszere között. A diákparlamentek lehetnének az összegzett visszajelzés fórumai egy-egy nagoybb több féléves időszakra. A tanszékei: reagálására vonatkozó vélemények elsősorban azt bizonyítják, hogy sem a hallgatóság sem az oktatók nem ismeri a vonatkozó szabályzatot. Ugyanis többen kifogásoljék. hogy* csupán a tanszékvezető közölte az oktatóval a rólá szóló vé­leményt; egy esetleges tanszéki oktatói értekezleten csak az általános érvényű rrtegjegy zéöeket vitatták meg. Ez az eljárás a szabályzatban van előirva. Az egy más kérdés, hogy a sza­bályzat helyes-e ebben a tekintetben. A rendszer változtatására minden állásfoglalásban utalást, vannak olyan javaslatoi:, hogy tovább kell hogy teljesen ót-kell alakítani anélkül, hogy megj módot. Szerencsére sokan megjelölik a változtatás talál un k fejleszteni elölnék a módját is.

Next

/
Thumbnails
Contents