József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1982-1983
1982. október 8., I. rendes ülés
Kéri továbbá, hogy az MTA Tanszéki Kutatócsoportokkal kapcsolatos feladatok is a szabályzatba kerüljenek. Fehér professzor elgondolását tiszteletreméltónak tartja az egyetan szervezeti felépítése vonatkozásában, de egyenlőre nem tartja megvalósíthatónak. Ha megszűnne a Kar, s helyébe az 5 szakcsoport kerülne, mely átvenné a feladatát, nem lenne szerencsés, pl. a kémia-fizika szakos tanárképzés esetében, ki foglalkozna ezekkel a hallgatókkal. De lehetne ezt a többi szakpárokra is vonatkoztatni. Még a két egyetem elválasztása is annak idején elhamarkodott volt. Bizonyltja ezt az is, hogy az Orvosegyetem nem rendelkezik önálló Fizikai, vagy pl. Növénytani tanszékkel, igy hallgatóik oktatását Karunkon kell ellátni. Dr. Leindler László egyetemi tanár egyetért a 6 kiemeléssel. A szavazas módja tekintetében azonban félreértést tapasztal. A 4-0/c. pont törlése nem cél. Mindig a jelenlévők döntsenek. A minősített többség amennyiben nem érhető el, úgy például a jelenlévők 2/3-a igenlő szavazata döntsön. A tanszékcsoportok létesítésének is vannak feltételei, de hogy mikor lép életbe, az a,ttól is függ, hogy a Művelődési Minisztérium saját szabályzatát módosítsa, mert ez az ésszerű megoldások garanciájává válik helyenként. A VII. rendáLet például hátrányba hozza azokat a tanszékeket, amelyek intézetekbe tömörülnek. Az elnökség tagja a Kar előző dékánja ne 1, hanem 3 évig legyen. A Kari Tanácsba a Gyógyszerész Kar képviseletét ésszerűnek tartja. Felveti azonban, hogy az orvostanhallgatók képviseletét miért nem akarjuk biztosítani. Az oktatók és kutatók helyzete is még megoldásra vár. A kutatók helyzete a Szervezeti Szabályzat szerint is hátrányos, Dr, Kemenes Béla oktatási rektorhelyettes elmondja, hogy valóban az aktiv és passzív választójog a kutatók vonatkozásában nincs deklarálva, azonban csak az aktiv választójog meghagyását javasolja. Tehát csak "választhat, de nem választható". Dr. Leindler László egyetemi tanár az arányos képviselet problémájavai foglalkozva elmondja, hogy a feszültséget érzi és a szakcsoport által delegált képviselő jelenlétét fontosnak tartja. Ez nem hatalmi kérdést jelent. Dr. Szőkefalvi-Nagy Béla egyetemi tanár Cgákány Béla professzor hozzászólásává! ért egyet. Nem biztos, ^hogy nagyobb létszámú testület a jó. Véleménye szerint a hatásosság a lényeg. Ehhez szükséges, hogy olyanok kerüljenek az Egyetemi Tanácsba,megválasztásra, akik tekintéllyel, tapasztalattal, jóindulattal és objektivitással rendelkeznek, Dr. Grasselly Gyula egyetemi tanár véleménye szerint a létszámaranyos képviselet esetében a növekedés következtében a testület esetlegesen cselekvésképtelenné válna. Ott ugyanis nem részletkérdések kerülnek megvitatásra, hanem az egyetemi élet kérdései,
