József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. július 8., IV. rendes ülés
.\\- 21 -b-----^---------------------* —---- ;---— — ----------------jövőben nagyobb száriban biztositani amire több példát mór ebben az éviskola eredményei alapján nyert külföldi intézmények ösztöndijai jelentik. 3 helyen is ne skülönböztetett elismeréssel kell kiemelnünk dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár, akadémiai levelező tag ez iránya példamutató tevékenységet, aki gondoskodásával valamennyi arra rátermett beosztottjának sorra, tervszerűen egy-egy éves angliai tanulmányutat biztosit. 3 szempontból két dolog kivánatos, hogy egyrészt Szabó profeszs'zor példája valóban követésre találjon és a tanszékvezetők tudományos tekintélyüket és súlyúkat felhasználva, igyekezzenek beosztottjaik részére is a szakmai fejlődés e formáját megteremteni, másrészt, hogy a Művelődésügyi Minisztérium anyagi lehetőségei határán belül igyekezzék adjunktusaink, docenseink számára 1-5 hónapos külföldi tanulmányutat ben is láthattunk. Lényeges segítséget jelentenek oktatóink számára a belföldi ösztöndíjak is. Helyes volna azonban alapos vizsgálat és elemzés tárgyává tenni a belföldi ösztöndíj egész rendszerét, illetve az eddigi tapasztalatok felhasználásával kialakítani a belföldi ösztöndijak valóban leghelyesebb, legreálisabb rendszerét, beleértve az anyagi támogatás mértükét, az ösztöndíj odaítélésének és az eredmények számonkérésének 6s értékelésének módját is. A káderfejlesztési terv természetszerűleg nemcsak az oktatók tudományos fejlődésének kérdéseivel foglalkozik, hanem kiterjedt az oktató-nevelő munka érdekében tőlük elvárt fejlődés körülményeire is. Azon fiatalabb oktatóink, akiknek középiskolai tanári .gyakorlatuk nem volt, de tanárjelöltek képzésével foglalkoznak, a káderfejlesztési tervben előirt ütemnek megfelelően sorra megszerezték a középiskolai gyakorlatot. Számos intézet káderfejlesztósi terve foglalkozik az intézet az oktatók szákutatómunka éroktatóinak idegen nyelvismeretével is és célul tűzi ki mára, hogy ezen a területen is mind az oktató-, mind dekében előrehaladást érjenek el. Az tékü, a oktatóinkkal szőriben támasztott legkülönbözőbb jellegű és ncrkülön-külön is jelentős megterhelést jelentő követelményeket nézve, úgy tűnik, hogy egyszer fel kell vetnünk talán azt a kérdést is, hogy nincsen-e szó lassan az oktatók túlterheléséről is, mert hogy az oktatóink egy jelentős része erősen túlterhelt, a legkülönbözőbb elfoglaltságokkal, az vitán felül áll és ezen a helyzeten az állami vezetés és a társadalni szervek összefogásával változtatni kell. Ezt a kérdést a Kar káderfejlesztési tervének felülvizsgálásával kapcsolatosan lenne szerencsés alapos tanulmány tárgyává tenni. Az oktatók ideológiai fejlődésére is gondot fordítanak a káderfejlosztési tervek. A felülvizsgálatok eredményéből az tűnik ki, hogy — amint az az intézeti tervekben szerepelt — oktatóink egyre- jelentősebb szómban végezték nár el a Csongrádira gyei Pártbizottság Marxizmusleniniznus Esti Egyetemét, illetve végzik tanulmányaikat az Esti Egyetem ^különböző évfolyamain. Hozzá kell ehhez fűzni még azt is, hogy oktatóink a vizsgakövetelményeknek általában jeles eredménnyel felelnek a továbbiakban nem kihelyen történik utalás. no e helyen arra más Az ideológiai képzés helyzetével vánunk részleteiben foglalkozni, mert Foglalkoznak a káderfejlesztési tervek az utánpótlás kérdéseivel is, amelyekhez az előléptetések éppenugy hozzátartoznak, mint az uj álláshelyekre vonatkozó igények akár oktatói akár segéderői vonalon. Stencilasém: