József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. július 8., IV. rendes ülés
Ü. A hallgatók eszmei ideológiai fejlődése a tanév folyamán Hallgatóságunk legfontosabb jellemzője eszmei politikai sikon az, hogy legnagyobb része szocialista alapról közelíti meg a politikai és eszmei kérdések megoldását, világnézete marxizmus, magáénak vallja pártunk politikáját. Fogyatékosság ezen a területen az, hogy a hallgatóság zömére, de nem teljes egészére vonatkoztatható ez a megállapít ás. Hiányolható továbbá, hogy a hallgatóság egy része nem látja helyesen az elvi tételek és azok alkalmazasa, a marxizmus általános törvényei és a párt gyakorlati politikája közötti összefüggéseket. A hallgatók érdeklődése politikai kérdések iránt általában kielégítő. Többségük rendszeresen olvassa a sajtót, hallgatja a rádiót. Aktivan vesznek részt politikai vitáiéban. Elsősorban ez a spontán vitákra vonatkozik, de érvényes a szemináriumokra és politikai körök vitáira is, bár utóbbi esetben az aktivitás lényegesen kisebb. Ez nem szerencsés, mert megfelelő tájékozottságu vitavezető hiányában éppen a spontán vitákon derül ki, hogy az elvi kérdések gyakorlati alkalmazása nem mindig sikerül megfelelően. Külpolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekben lényegesen nagyobb aktivitás figyelhető meg, mint más területen. Általánosan megállapítható, hogy a fiák érdeklődése sokkal intenzivebb a politikai kérdések tekintetében, mint a lányoké. Azt, hogy hallgatóink politikai állásfoglalása kedvezően alakul, megfigyelhetjük gyakorlati sikon a KISz munkájában való részvételről. A hallgatóság csaknem egészében résztvesz az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalomban* amely határozott feladatok végzését kivánjá meg tőlük. Kb. a KISz tagsag 30 %-ának van állandó jellegű funkciója, vagy megbízatása. Ennél is szélesebb réteg az, amelyre bár nem végez állandó jellegű társadalmi munkát, mindig lehet számítani. A hallgatóság néhány tagja - KISz tagok és KISz-en kivüliek egyaránt ~ nem vesz részt szÍvesen semmilyen megmozdulásban, véleménynyilvánításaikban igen óvatosak. Komoly fejlődés tapasztalható a hallgatóság részéről a bizalom területén a megelőző évekhez képest. Sokkal őszintébbek, nyíltabbak, mint korábban, bátran vetnek fel problémákat, kérdéseket. Hallgatóinknak van hivatástudata. A tanulásban, munkáiban latnaié életcélt. A legtöbbjük hivatástudatból jött az egyetemre. A hallgatóság vékonyabb rétegét jellemzik csak olyan nézetek, melyek az előzőkkel részben szemben-állnak. Ezeket az embereket elkedvetlenítik a kezdeti alacsony fizetés, a falura kerülés, a lakásgondok stb. Általában mentesek a hallgatók a nacionalizmus* kozmepolitizmus, antiszemitizmus eszméitől, bar egy részüknél megtalálható elsősorban irodalmi, művészeti vonalon a nyugatimádat, s nóhányuk nem lát tisztán egyes konkrét kérdéseket illetően, mint pl. a határkérdés, a szovjetmagyar aluminium egyezmény stb. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy igen jó hatással van a hallgatóság helyes véleményének kialakítására az, hogy az egyes marxista tárgyak előadásain, szemináriumain részletesebben foglalkoznak néhány, a hallgatóság számára nem annyira világos proh41 jelentő politikai esemény tisztázásával. Ilyen szempontból feltétlenül szerencsésnek látjuk azt az elképzelést, hogy az egyetemi reform sőrém a marxista tárgyak anyagában olyan értelmű eltolódás álljon elő, hogy nagyobb óraszámban kerüljenek tárgyalásra a legújabb kor ideológiai és elvi politikai kérdései a történeti jellegű részek rovására.- 5 -4 Stencil szám: 9
