József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. július 8., IV. rendes ülés

Hallgatóságunk körébon még mindig megtalálhatók a kispolgári gondolkodásmod maradványai. Sokak tagadják ugyan létét, de megfigyelhető, hogy ezek az emberek éppen maguk is kispolgári mentalitásdak. A kispolgári gondolkodásmód legjellemzőbb megnyilvánulása a minden dologban kötelessógszerüség-látás, közömbösség, önzés, túlzott anyagiasság, néhány esetben az apolitikusság. Ezek közül legelterjedtebb a közömbösség, a politikai, társadalmi kérdések iránt. E közömbösség nem ellenséges politikai beállitotteágból fakad, hanem részint a hazulról hozott kispolgári életfelfogás maradványa, részint a KISz szervezetek nem eléggé változatos, érdeklődéstkeltő munkája, a politikai rendezvények gyakran alacsonyabb színvonala következtében alakult ki. Közrejátszik a közömbösség kialakításában az is, hogy az oktatók egy részénél is hasonló megnyilvánulások tapasztalhatók, szerepe van a lustaságnak, kényelemszeretetnek, néha pedig egyszerűen azért nem alakul ki vita pl. politikai körökön, szemináriumokon, mert a hallgatóság egyetért a referátummal, előadással.

A vallásosság a hallgatóság egyre szükebb rétegeire terjed ki, s elsősorban a bigott vallásos szülők gyermekeinél mutatkozik. Azt, hogy vallásos elképzelések nem zavarják a hallgatóság döntő többségének elképzeléseit, jól értelmezhetjük azzal, hogy hallgatóink tudatos élete már a felszabadulás utánra esik. Nem tanultak hittant, s csak halvány elképzeléseik vannak a vallásról. A legdöntőbb szerepe természetesen az általános és középiskolai nevelésnek, az egyetemi marxista tárgyak hatásának van.

A marxista tárgyak a hallgatóság jelentős részének véleménye szerint ugyanolyan, tantárgyak mint a többi, s ezt úgy értelmezik, hogy ugyanolyan komolyan kell őket kezelni, mint a szaktárgyakat. Ettől a felfogástól két különböző előjelű eltérést érdemes megvizsgálni. A hallgatóság agy szükebb rétege szerint a marxizmus tanulása a tudományos világnézet kialakításához nyújt fontos ismereteket, tehát nem csak tantárgy, hanem világnézeti kérdés is. Egy, talán az előbbinél kisebb csoport véleménye szerint a marxizmus nem elsőrendű tantárgy, 3 csak azért tanulják meg, mert beszámit a tanulmányi átlagba a vizsgaeredmény, sőt néhányon felesleges dolognak, nyűgnek érzik.

A hallgatóság tekintélyes része nem látja tisztán a marxista tárgyakkal kapcsolatosan elsajátított tételek alkalmazhatóságát a szaktárgyak tanulásánál. Ennek oka egyrészt az, hogy az előadások som adnak példát sok osetben erre.

II.

Áthallgatok morális magatartása fő vonásaiban megfelel a szocialista erkölcs alapelveinek. Ismerik és magukénak vallják a marxista etika tételeit. E mellett erkölcsi téren lényeges befolyása van különböző kispolgári elképzeléseknek, melyek elsősorban a valláserkölcsön alapulnak.

Hallgatóságunk munkához való viszonya kielégitő. Kb. 85-90 %-uk rendszerű sen járnak előadásokra, s csak elvétve vannak ’’notórius lógósok”. Kevésbé kielégitő a helyzet a rendszeres évközi tanulást és a gyakorlatokra való felkészülést, valamint a vizsgafegyelmet illetően. A rendszeres tanulás hiánya jól tükröződik a Kar által az első félévekben felmutatott “példátlan1’ tanulmányi eredményekben, a fegyelem lazasága pedig a vizsgahalasztások rekordértéket jelentő számában.

A_hallgatóság kollektívához való viszonya majdnem minden évfolyamon kielégitő. A jó közösségi szellem kialakításában jelentős szerepe van a közös termelési- és terepgyakorlatoknak, kirándulásoknak, évfolyan-Stencilszám: 10.