József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1963. július 8., IV. rendes ülés

Dr.Kalmár László egyetemi tanár véleménye szerint az elméleti és gyakorlati jellegű, tárgyak kóréhen készített szakdolgozatok eseté­ben az előkészítésre szolgáló óraszámok terén bevezetett megkülön­böztetés értelmetlen, mert az elméleti jellegű dolgozatok készíté­séhez is szükség lenne a heti 8 órára. A magasabb óraszám esetében a szakdolgozat színvonala emelkednék. A témával kapcsolatban - mint elvi probléma - jelentkezik a didaktikai szakdolgozatok kérdése. A nélkül, hogy a didaktikát lebecsülnénk, megállapítható, hogy a hallgatóknak egyetemi tanulmányaik alatt még nincs megfelelő didak­tikai tapasztalatuk. Javasolja, hogy didaktikai témából szakdolgozat Írására csak kivételes esetekben kapjanak engedélyt a hallgatók. A felsőfokú matematikai kérdések helyett jobb volna ha a hallgatók elemi matematikából készítenék dolgozataikat. Dr.Greguss Pál egyetemi tanár nem tud egyetérteni a szakdidaktikai szakdolgozatok ügyében Kalmár professzorral, szerinte a hallgató­ságnak - elsősorban a biológia szakon - lehetőséget kellene adnunk arra, hogy nevelési témákból Írják szakdolgozataikat. Dr.Budó Ágoston egyetemi tanár tudomása szerint a vonatkozó minisz­teri rendelet engedélyt ad arra, hogy a hallgatók szakdidaktikából készítsenek dolgozatot. Általános nevelési témából a rendelet sze­rint sincs lehetőség szakdolgozatírásra. A szakdolgozatok nívóját valóban nem lehet magasra emelni, mert szakdolgozatot az átlag-hall­gatóknak is el kell késziteniök. A reform szellemében készülő tan­terv szerint is a szakdolgozat előkészítésére a kísérleti jellegű tárgyakból 8 óra, az elméleti jellegű dolgozatoknál 4 óra speciális kollégium fordítható. Természetesen, a tanszékeknek,elsősorban az elméleti jellegüeknek, lehetőségük van a hallgatók 4 órán felüli foglalkoztatására. Véleménye szerint nem lenne helyes az ügyben fel­­terjesztéssel élni a Minisztériumhoz - Kalmár professzor előterjesz­tése alapján - , mivel a rendelet, amely a szakdolgozati problémá­kat is szabályozza, jóvá van hagyva. A kiadásra kerülő uj rendelke­zés szerint a hallgatók szakdolgozatának elkészítését megkönnyíti az, hogy a IX. félév november 30.-ával befejeződik, s az V. éves hallgatók teljes 2 hónap szabadidőt nyernek a szakdolgozat összeál­lítására. A Minisztérium a február 1-i beadási határidőhöz ragasz­kodik, és csak igen kivételes esetekben engedélyezhet a dékán bea­dási határidő-meghosszabbitást. Ennek célja az, hogy a hallgatók minél behatóbban foglalkozzanak a X. félévben a szakdidaktika prob­lémáival. A szakdolgozati témák kiadásának határideje a megjelenő uj rendelet szerint a VII. félév vége, és minden oktatónak arra kell törekednie, hogy a hallgatók a témát akkor meg is kapják. Dr.Márta Ferenc docens, tanszékvezető javasolja, hogy a szakdolgoza­­ti témák Víl'. félév végén történő kiadását egységesen, a vegyész­­hallgatókra nézve is kötelezően Írják elő. Az államvizsgák alkalmá­val szerzett tapasztalatok alapján elmondja, ho^y a szakdolgozatok szá­monkérése nem egyöntetű. A számonkérések alapján oszlik meg - ta­pasztalata szerint - az egyes intézetekben készített dolgozatok szá­ma is. Ahol magukat a dolgozatokat kérik csak számon, ott többen írnak szakdolgozatot, ahol pedig a hozzákapcsolódó irodalmi anyagot is ellenőrzik, ott kevesebbe^ Kéri annak határozatilag történő ki­mondását, hogy az államvizsgákon a szakdolgozat-témához kapcsolódó irodalmi anyagot is kérdezzék. /lásd. 2.sz.melléklet/ hozzászólását tegye meg.

Next

/
Thumbnails
Contents