Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1961. december 20., II. rendes ülés
27/l?61. Tisztelt Kari Tanács! Legutóbb I960, februárjában volt alkalmam részletesen tájékoztatni a Kari Tanácsot a Karon folyó idegi'nnyeÍv-oktatás helyzetéről. Jelenlegi beszámolóm tehát az időközben eltelt csaknem két évre terjed ki s ezúttal örömmel jelenthetem a tisztelt Kari Tanácsnak, hogy ez idő alatt nyelvoktatásunk — bizonyos átmeneti technikai nehézségektől el tekintve — lehetőségei és eredményessége tekintetében lényeges fejlődésen ment keresztül. A hallgatóság érdeklődése az idegen nyelvek iránt az utóbbi években örvendetesen megnőtt, amiben a szakmai szempontok mellett természetesen közrejátszik az a tény is, hogy a külföldi tanulmányutak ma már a hallgatók számára sem elérhetetlenek. Hallgatóink túlnyomó része kedvvel és igyekezettel tanul nyelveket, szorgalmuk, tanulmányi fegyelmük — néhány elszórt esettől eltekintve - kifogástalan. Ami az orosz nyelv oktatását illeti, ezen a téren a legkedvezőbb a helyzet, hiszen hallgatóink az egyetemre kerülésükkor már nyolc éves általános-, illetve középiskolai előképzettséggel rendelkeznek. /Ez a megfontolás szolgált alapjául a Művelődésügyi Minisztérium azon rendelkezésének, amely a folyó tanévtől kezdve az eddig négy félévre terjedő orosz nyelvtanulást három félévre csökkentette. /A gyakorlatban azt ta pasztaljuk, hogy bár gimnáziumot végzett hallgatóink többsége elméletileg kitünően tudja a nyelvtant, nyelvtani ismereteik gyakorlati alkalmazásában - a legkiválóbbak kivételével - mégis nehézségekkel küzdenek, szókincsük rendkivül szükkörü és az önálló szövegmegértési készségnek meglehetősen hijával vannak. Oktatásunk tartalmát és módszereit hallgatóinknak a gyakorlatban tapasztalt e felkészültségi fokához szabtuk s •ez előző évek oktatási gyakorlatától eltérően^ az általános nyelv és a szaknyelv közötti áthidalás biztosítása érdekében az országosan használt egységes orosznyelvi jegyzetet tanítottuk, amely szakokra való tekintet nélkül általános természettudományi jellegű népszerűsítő olvasmányokat tartalmaz a leiró nyelvtan alapos gyakorlati feldolgozásával s csupán az oktatás második félévében tértünk át a tulajdonképpeni szakszövegek olvasására. Az emlitett jegyzet a középiskolából hozott hiányok pótlása, a nyelvi alapismeretek megszilárdítása és a szókincs bővítése szempontjából hasznosnak bizonyult, tartalmi szempontból azonban sok helyütt elavult s ezért kívánatos nenne alapos átdolgozása. - A II. félévtől kezdve az oktatás célja az, hogy a hallgatókban kifejlődjék az önálló szövegmegértési készség, megszerezzék az ehhez szükséges fordítástechnikai ismereteket s minél szélesebbkörü szakmai szókincset. A cél eléréséről a hallgatók az orosz nyelvi kollokviumon adnak számot s itt általában az bizonyosodik be, hogy a hallgatók szaktárgyaik körébe vágó, tartalmi szempontból szakmai ismereteikre támaszkodó szöveget szótár segítségével különösebb nehézség nélkül meg tudnak érteni. A szóbeli vizsgán kísérletképpen bevezettük feldolgozott tárgykörökből válaeztott szövegek szótár r-Tküii fordíttatását s itt kitűnt, hogy hallgatóink többsébe a hiányos szókincs okozta nehézségekkel küzd. Különösképpen áll ez a biológus-szakos hallgatókra, ami viszont természetes is, hiszen ennek a tudományágnak van a’legszélesebbérü terminológiája. Oktatásunkat tehát- amennyire azt a három félévre szűkített tanulmányi idő lehetővé teszi - a lexikai ismeretek kilövitésének irányában kell javítanunk. Stencilszám: 5445.
