Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1961. január 24., II. rendes ülés

gatoknoiz az önálló tanuLásuk körébe utalandó részeket is meg kell ta*» lálniok» az Idegen Nyelvi Lektorátus a nyelvoktatás korsa.erüaifcé-s«' ér­dekéten dolgozott ki hat pontból álló javaslatot. Csaknem valamennyi szakcsoport-értekezlet egyes konkrétabb felada­tok elvégzésével albizottságokat bizott meg. A szakcsoport-értekezle­tek foglalkoztak az egyetemi tankönyvek és jegyzetek átdolgozásának,il­letve megírásának kérdésével, a tananyag tantárgyakra való osztásának és az egyes tárgyak óraszám—arányának problémáival, a vizsgáztatás rend­szerével és még több náa kérdéssel. Ezek részletezése azonban a mostani feladatok szempontjából nem látszik szükségesnek, mert egyrészt több kér­désben határozottabb állásfoglalás még nem alakult ki, másrészt pedig például az óraszám-arányok kérdését az Alapelveknek megfelelően csak jó­val később, a képzési cél meghatározása és az előadandó anyag gondos mérlegelése után lehet csak meghatározni. III. az 3. fe .adattal, azaz a könnyen kiküszöbölhető hiányosságok megszün­tetésével a szakcsoport-értekezletek szintén foglalkoztak.1'Á hiányossá­gok feltárása terén nagy segítséget jelentettek azok az észrevételek, amelyeket felkérésünkre még a múlt év októberében a kari KISZ-szervezet állított össze; ezeket a tanszékek már korábban is megvitatták és intéz­kedéseket tettek egyes, valóban előforduló hiányosságok megszüntetésére, így például néhány előadót a reformbizottság elnöke, illetve a szakcso­portok elnökei felkértek arra, hogy előadásának ütemét megfelelő módon lassitsa. ladokolatxan fedések fordultak elő például a III, éves fizikai kémiai előadás és a II.éves kísérleti fizikai előadás atomszerkezetről szóló részeinél; a fedések kiküszöbölése az érdekelt előadók kölcsönös megbeszélése alapján megtörtént. Más, kisebb mértékű fedések megállapi­­tása és kiküszöbölése folyamatban van. Egyes tárgyaknál és laboratóriumi gyakorlatoknál nehézséget jelent az a körülmény, hogy nem áll megfelelő tankönyv vagy jegyzet rendelkezésre; a tanszéki értekezletek általában javaslatokat, illetve intézkedéseket tettek a megfelelő jegyzetek meg­írásával kapcsolatban. A túlterhelést illetően megállapítható, hogy az a Kar által javasolt és a Minisztérium által jóváhagyott tanterv beveze­tése óta csökkent és még inkább fog csökkenni a következő tanévként ami­kor az uj tanterv már több évfolyamra fog vonatkozni. Valószinüleg a túl­terhelés csökkentését jelentik az uj szigorlati követelmények is. Itt sze­retném újból a vizsgáztatók figyelmébe ajánlani azt a Kar által már elfo­gadott elvet, hogy a szigorlatokon nem az apró részletkérdések számonké­résére, hanem inkább az átfogó ismeretek mértékének megállapítására kell törekedni. A kari KISZ-szervezet észrevételei között van több olyan megállapítás és kívánság is, amelyet csak a reform további munkálatai során, illetve a végleges tanterv kialakításánál lehet majd figyelembe venni. IV. Amint az a feladatok felsorolásából és a fentiekből kitűnik, a mostani kari tanácsülésen főfeladatnak tekinthető az Alapelvek olyan értelmű megvitatása, hogy abból szempontokat kapjunk a 2. és a 3» számú feladat megoldására, azaz a képzési cél meghatározására, valamint a tananyag és az oktatás módszereinek korszerüsitésére vonatkozólag. Mivel az Alapel­vek érűelmében "a társadalmi követelményekből helyesen levezetett képzé­si cél a fő rei. iező elv a tananyag kiválasztása és meghatározása, az ok­tatási módszerek kialakítása során”, az Alapelvek általános megvitatása mellett különös figyelmet kellene a képzési cél megvitatására fordítani. Annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos vita konkrétabb és eredménye­sebb lehessen, egy felkért albizottsággal együtt megkíséreltük összefog­lalni a tanárképzés általános célját, valamint a matematika-fizika szakon ■a két szaktárgy oktatásának a céljátt Stenoilszám: 3313.

Next

/
Thumbnails
Contents