Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged
1961. január 24., II. rendes ülés
- 5 -képzett kutató vegyészekre, akik a termelési folyamatok tökéletesítésén és korszerűsítésén tudnak munkálkodni. A vegyészképzés szempontjából behatóan kell foglalkozni a vegyi ipar szükségleteivel. Kívánatos, hogy a vegyészképzés ankétjén a termelési gyakorlatok kialakítását pontosan megvitassák és összeegyeztessék az egyetem véleményét az ipar adta lehetőségekkel. A vegyészképzés problémáit az érdekelt társegyetemekkel együtt rendezendő ankéton fogják megvitatni, amelynek előkészítése folyamatban van. A tanárképzés terén az értekezlet hangsúlyozta, hogy a tanárjelölteknek azt kell tartani, amire a tanárnak szüksége van, tekintettel kell lenni az iskolában folyó politechnikai oktatásra is, de az egyetemi képzés nem szoritkozhatik a középiskolai kémiai anyag kissé szélesebb körű tárgyalására. Az Alapelvek III-IV. fejezetével, a tananyag kiválasztásával, felosztásával és elrendezésével kapcsolatban a matematikai szakcsoport-értekezlet utált arra, hogy az egyetemi matematikai oktatás különösképpen támaszkodik a középiskolai előismeretekre; a reform során feltétlenül aeg kellene vizsgálni azt, hogy ez mennyiben lehetséges és mennyiben hexyes. Többek véleménye szerint hallgatóink nem mind tehetséges rnatema tikusok, és éppen ezért kevesebb anyagot kellene előadni, mert igy azt a kevésbé tehetségesek is alkotó módon el tudnák sajátítani, illetve példák során át alaposan be tudnák gyakorolni. A fizikai szakcsoport-értekezlet hangsúlyozta az egyes tanszékek közti szorosabb kapcsolat kiépítésének szükségességét. A kémiai szakcsoport-értekezletnek /a fizikai szakcsoportéval megegyezően/ egyöntetű véleménye, hogy a középiskolákban tanítani kellene a differenciál- és integrálszámítás alapjait. Több oktatónak az az álláspontja, hogy a jelenlegi matematikai anyag úgy dolgozandó át, hogy nagyobb súlyt kapjanak az alapvető és a specialis szaktárgyak oktatásában közvetlenül felhasználható anyagrészek. Felvetődött az a gondolat, hogy célszerű, lenne az eddigi Kísérleti fizika, Alkalmazott fizika, Elméleti fizika helyett egy "fizika vegyészek számára" cimü kollégium bevezetése. A biológiai szakcsoport-értekezlet a korábban megtartott biológiai ankéttal egybehangzóan kiemelte az egyetemi oktatás és a középiskolai anyag szorosabb kapcsolatának szükségességét és az általános jellegű szakismeretek fokozott jelentőségét, szükségesnek látta továbbá, hogy a szaktárgyak előadói és a szakdidakfikus között szorosabb együttműködés épüljön ki. Az értekezlet a tananyag csökkentése érdekében részletesen foglalkozott az egyes biológiai tárgyak anyagának uj elosztásával és megfelelő átcsoportosításával, de véleménye szerint az említett bonyolult kérdések tisztázásához további értekezletek szükségesek. A földrajz-földtan szakcsoport-értekezlet részletesen foglalkozott azalaptárgy és a segédtudományok arányával; a kőzettani, éghajlattani képzésnek olyan alapot kell biztosítania, amelyre végső soron a gazdaságföldrajz építhet; annak a megtanítása a legfontosabb, amit a természetföldrajzi környezet a társadalomnak a termeléshez tud nyújtani. Feltétlenül szükségesnek tartotta az értekezlet a leiró természeti földrajz és a leiró gazdasági földrajz alapvető átdolgozását az uj országok kialakulására való tekintettel. Az Alapelvek V. fejezetével, a módszertani szempontokkal kapcsolatban a matematikai szakcsoport-értekezleten karmar pruiesozor megemlítette, hogy a jelenlegi vizsgarendszert nem tartja célszerűnek, mert az mozaikos, gyors felejtésre indit, gyors, felületes és pillanatnyi tudást követel; a vizsgák előtti hosszú gondolkodási időt is feleslegesnek tartja. fizikai szakcsoport-értekezlet egyetértett azzal, hogy az előadások mélyebben a "csomópontokat” világítsák meg, de hangsúlyozta azt,hogy ez az elv nem érvényesülhet a tankönyveknél, mert hiszen azokban a hall-Stencilszám: 3300.
