Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged
1961. május 24., IV. rendes ülés
IS A. sz.melléklet a .jegyzőkönyv 4h. pontjához Másolat Beszámoló az 1960/61. évre engedélyezett oktatási kísérletek eredménye iről A Müve lödé siigyi Minisztérium a Kar javaslatára az 1960/61. tanévben az alábbi oktatási kisérteteket engedélyezte: 1/ Az V. éves hallgatók falusi isxolákban végzendő nevelői gyakorlatát, 2/ az I. éves biológus hallgatók komplex terepgyakorlatát, 3/ az I-II. éves matematika-fizika és kémia-fizika szakos tanárjelölt hallgatók műhelygyakorlatát. A jelen beszámoló csak a falusi iskolákban végzett nevelői gyakorlat eredményeiről adhat számot, mert a másik két kísérlet lebonyolítására még ezután kerül sor. A felsoroltakon kivül a Neveléstudományi Intézet néhány olyan pedagógiai kísérletet folytatott, amelyben Karunk hallgatói közül sokan résztvettek, és i^y - a Neveléstudományi Intézet hozzám eljuttatott beszámolója alapjan - az elért eredményekről való tájékoztatás szükségesnek látszik. /. A Művelődésügyi Minisztérium 29097/1960.III.számú rendelkezése értelmében 30 V.éves mat.-fiz.szakos hallgató végzett a II.félév elején háromhetes nevelői gyakorlatot Domaszéken, Séndorfalván, Kiskundorozsmán, ill. Tápén. A jelöltek a fenti idő alatt általában 12-20 órát tanítottak, a tanítási órán kivül megismerkedtek az iskola adminisztrációs munkájával, az Úttörő-szervezet munkájával, végeztek családlátogatást, vezettek szakköri foglalkozást, bekapcsolódtak a falusi kultúrótthonok munkájába. A Neveléstudományi Tanszék beszámolója, a hallgatókat meglátogató tanszemélyzeti tagok és a hallgatók véleménye szerint a falusi oktatási munka igen eredményesnek mondható, növelte a tanárjelöltek önállóságát és önbizalmát, erősítette pedagógus hivatástudatukat is. Az iskolák igazgatói és a tantestületek megszerették fiatal kartársaikat, munkájukat messzemenően támogatták és ezáltal az egyetemen folyó tanárképzést segítették. A jelöltek is megszerették a falusi mmfthát, ami bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy szükség esetén kisebb helyeken is szivesen vállaljanak állást. A felmerült problémák közül megemlítem, hogy a tanitási beosztás meglehetősen egyoldalú volt: a jelöltek által tartott órák zömében matematika-órák voltak, fizika csak szórványosan szerepelt. v Kísérleti jellegűnek volt tekinthető a III«éves tanárszakos hallgatók évköziiskol^gyakortet^ üännek keretében a Neveléstudományi Tanszék félévenként 3~3 hospitálást szervezett. Az évközi iskolai gyakorlatok keretében a hallgatók megfigyeléseket végeztek a gyakorló iskolákban, tapasztalati anyagot szereztek néhány alapvetően fontos didaktikai kérdés megértéséhez, betekintést nyertek az osztályfőnöki munkába; a gyermekvédő otthonok megtekintése alkalmával megismerkedtek ai gyermekvédelem problémáival és helyzetével, egy alkalommal pedig 8jyermekbirósági tárgyaláson vettek részt. A Neveléstudományi Tanszék iíapasztálátai szerint ezek a gyakorlatok nagy mértékben hozzájárultak a hallgatók pedagógiai szakképzettségének és tanári hivatástudatának emeléséhez. Az idei tapasztalatok alapján a Neveléstudományi Tanszék ennek a gyakorlati képzési formának véglegesitését javasolja. A II.éves tanárjelöltek KISZ és Úttörő-gyakorlata, amely csak Szegeden folyt kötelező jelleggel, szintén sikeres volt, bár igen komoly szervezési nehézségekkel kellett megbirkózniok a szervezőknek.A nehézségek főként abból származtak, hogy a hallgatók 19 középiskolában és általános iskolában végezték gyakorit tukat. Meg kell emliteni, hogy a szegedi tapasztalatok alapján dolgozta ki a Neveléstudományi Tanszék
