Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. május 4., IV. rendes ülés
5>3 A Kar^ oktató-nevelő munkája, különös tekintettel a világnézete nevelésre Tisztelt Kari Tanács! A Kar oktató-nevelő munkájáról szóló beszámolónk összeállításúnál a tanszéki jelentéseket — az oktató-nevelő munka világnézeti hatékonyságát illetően — főleg a felsőoktatási reform idevonatkozó irányelvei alapján értékeltük, mert hiszen oktató-nevelő munkánk egészét is a jövőben ezeknek az elveknek megfelelően akarjuk végezni. Az irányelvekben a "Felsőoktatásunk főbb hiányosságai" cimü fejezetben -olvasható a következő megállapitás: "Alacsony a világnézeti nevelőmunka hatékonysága', aminek egyik oka; "... oktatóink számottevő részének világnézeti elmaradottsága, amelynek következtében a szaktárgyak tanítását számos területen nem hatja át eléggé a marxizmus-leninizmus szellemej ..." A tanszéki jelentésekből megállapítható, hogy Karunk csaknem valamennyi oktatója részt vesz az állami ideológiai kiér zésben és a Kari Világnézeti Bizottság véleménye szerint általában' aktív'resztvevője is az oktatásnak. Ennek ellenére az irányelvek megállapitása mégis helyes, mert oktatóink többsége még csak a marxizmus egyik alkotórészével ismerkedett meg mélyrehatóbban. Kétaégtelen azonban az is, hogy oktatóink komoly erőfeszítéseket tesznek ideológiai lemaradásuk megszüntetése, ill. ideológiai ismereteik megfelelő bővítése érdekében. /Az ideolégiai továbbképzés kérdése a júniusi kari tanácsülés külön napirendi pontját fogja képezni./ Oktatóink ilyen irányú erőfeszitésének mutatkoznak is bizonyos eredményei. Egyik ilyen eredmény — amely a tanszéki jelentésekből is világosan kitűnik — az, hogy a tanszékek kivétel nélkül nagy gondot fordítanak a szaktárgyak fontosabb ideológiai vonatkozásainak a tananyagba való beépítésére, és — ami nem kevésbbe fontos —'a világnézeti vonatkozásoknak a tananyagba való beépítése, valamint a hallgatókkal az előadásokon történő közlése helyes módszerrel történik. Megállapítható továbbá az is, hogy az oktatók egy részé - az ideológiai oktatás másik eredményeképpen — világnézeti szempontból jóval tudatosabban és igy jóval meggyőzőbben tárgyalja a tananyagot, mint az előző években. A világnézeti vonatkozásoknak a tananyagba való beépítésére igen nagy számú konkrét példát lehetne felhozni. Ezeknek a példáknak nagy részét egyes tanszékek már korábbi jelentőseikben közölték, más tanszékek pedig mostani jelentéseikben is számos ilyen lehetőséget említenek. A sok közül csak kiragadott példaként emlitem meg az Ásvány-Kőzettani Intézet jelentését, amely szerint az előadásokon kellő mértékben történik utalás arra, hogy az élettelen anyag és a szerves élet között csak minőségi különbség van, a kettő együtt egy egységet képezj az elemek földi és kozmikus gyakoriságának összehasonlítása, a gyakoriság szabályainak felmerése és még sok más kérdés tárgyalása során az anyagi világ egysége mutatható be. Az Elméleti Fizikai Intézet szintén különösen nagy gondot fordit a világ anyagi egységének, továbbá az anyag filozófiai és természettudományos fogalmának megvilágítására. Erre sok alkalom nyilik pl. az elektrodinamikái előadásokban annak kifejtésével, hogy az elektromágneses erőtér az anyag egyik megjelenési formája^ a tanszéki jelentés számos további példát is felsorol az elektrodinamikái, az atrmmagfizikai, a termodinamikai, a relativitáselméleti és Stencilszám; 396*
