Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. július 4., V. rendes ülés

Dékán: A magas óraszám miatt nem lehetséges.

Kiss professzor: Feltétlenül hasznos lenne intenzivebb kémiai képzésük, csak az óraszám miatt lehetetlen.

Dékán: Mind a földrajzban, mind a biológiában nagy szükség van földtani ismeretekre, ásvány, kőzettani ismeretekre és összesen kaptak heti 5 órát. Ezt már leszögeztük és azt a választ kaptuk, hogy nincs lehetőség az óraszám miatt.

Greguss professzor üdvözli Dékán elvtársnak azt az álláspontját, amely az 5 éves tanárképzés mellett foglal állást. A maga részéről is igen fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja az eredményes tanárképzés szempontjából a tanárképzésnek 5 évre való felemelését. Kérdezi^ nem lehetne-e változtatni azon, hogy az elosztás ne az államvizsgák előtt történjék, hanem lehetőleg az államvizsgák után, mert ha a hallgató tudja, hogy hova fog kerülni, akkor esetleg egészen másképpen készül az államvizsgára.

Dékán: A minisztérium épp olyan jól tudja, hogy az elosztás ideje problémá. Az elosztások miatt idén is rosszabbodtak az államvizsga eredményei. Három napot vett igénybe az elosztás a készülésből és azonkívül a hallgatók kedélyét is felizgatta. Mint tudjuk, kb. 85 % került általános iskolába és csak 15 % középiskolába.

Kiss professzor: Tudomásom szerint a végzett hallgatóknak katonai gyakorlatra kell bevonulniok. Meg kellene oldani, hogy ne legyen torlódás év végén. Kétségtelenül jobb lenne ha az elosztás az államvizsga után történne.

Ábrahám professzor: Csatlakozom Greguss professzornak a biológia-fóidra jz szakosok kémiai oktatásával kapcsolatban kifejtett véleményéhez. Valóban a biológia-földrajz szakos hallgatók nagyon kevés kémiát kapnak ahhoz, hogy a biológiát komolyan megértsék. Úgy tudom? hogy ezen egyelőre változtatni nem lehet. Ezzel kapcsolatban a*Kar es az egész egyetem sérelmét szeretném ismételten hangsúlyozni. Nevezetesen: Pesten van biológia-földrajz szakos hallgatój de van kémia szakos hallgató is. Az újságokban a XX. Kongresszus előtt és után is szó van a decentralizációról. Nem értem, hogy miért vesznek fel a budapesti egyetemire kémia-biológia szakos hallgatókat? De ha már vesznekfel, úgy helyesnek tartanám, ha a felét Pestre és a másik felét pedig Szegedre vennék fel. A szegedi egyetem kémiai vonalon elég erős ahhoz, hogy ennek eleget tudjon tenni. Két-három esztendő múlva azokban a kémiabiológiai intézetekben, ahol experientális kémia-biológiai vizsgálatok folynak, nem kapnak majd munkatársakat. Tehát az experientális vonal a szegedi egyetem biológiai intézetében teljesen meg fog szűnni, hacsak a szomszédba nem mennek, viszont nem szívesen kérnek kölcsön tanársegédeket, mert azokat az embereket szeretik, akiket őkképeztek ki, mert azokról tudják, hogy mit tudnak és mit fognak megtanulni a jövőben.

Kiss professzor teljesen egyetért Ábrahám professzor hozzászólásával. Óriási veszélyt jelent a centralizáció, nemcsak a kifejtett okokból', hanem a következőkből is. A Dékán elvtárs is ott volt azon az országos értekezleten, ahol felmerült, hogy a Szegeden és Debrecenben végzett hallgatók nem óhajtanak vidékre menni, a budapestiek még kevésbbé.

Ha vidékre hozzák a kémia-biológiai tanárképzést, akkor mégis^el tudnák érni, hogy Szeged és Debrecen környékét el tudják látni biológiakémia szakos újonnan képzett tanárokkal. Ez rendkivül fontos. Azonkívül pedig kifejlesztenék a kémiai intézeteket úgy, hogy megtudjanak felelni a vegyészképzés mellett a gyógyszerész, a kémia-fizika szakos tanár és a biológia-kémia szakos tanárképzésnek. A baj az, hogy amikor- 2 - °><T