Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. július 4., V. rendes ülés

szereztek olyan szakdidaktikusokat. akiket legalább a kémiában 30 éven át hiába kerestek, akkor az intézetek káderei kihasználatlanul vannak, és szélnek kell őket ereszteni. Később pedig kezdhetik újra fiatal káderekkel a próbaképzést. Kéri, hogy a Kar Dékánja okvetlenül említse meg, hogy lehetetlen ezt a hullámzó politikát folytatni egy egyetem életében, mert ez teljesen improduktív eredményekre vezet. Mindazt, amit fáradságos munkával és nagy pénzbefektetéssel 10 éven keresztül megvalósítottak, most 2-3 év alatt le kell épiteni és utána megint kezdhetik újra.

Dékán: Budó professzorral együtt voltunk a múlt héten egy ülésen a Rektori Hivatalban, ahol a Tervhivatal elnökhelyettese Ajtay elvtárs is jelen volt. Ez a kérdés akkor igen erősen szóbakérült. Valamennyi dékán és a Rektor is erősen követelte a centralizáció megszüntetését, annál is inkább, mert a budapesti tudományegyetemről és a műszaki egyetemről is állandóan jön a panasz, hogy nem tudják a hallgatókat képezni, ugyanakkor a szegedi egyetemen, ahol igen jó a Természettudományi Kar és el van látva megfelelően emberekkel és felszereléssel, az emberek részben munka nélkül vannak. Kincs kihasználva a teljes kapacitása a Karnak, ill. az intézeteknek. Sehol sincs megirva az, hogy csak 20-on felüli hallgatói létszámmal lehet foglalkozni, mert jól emlékeznek arra,amikor voltak évfolyamok, amelyeken csak 5-6 hallgató volt, akik kitűnő képzést nyertek, mert egyénileg tudtak velük foglalkozni. Ajtay elvtárs mindezt tudomásul vette. A Rektor által felterjesztett jegyzőkönyvben is benne van az, hogy a szegedi egyetem kéri a profilirozas megszüntetését és annak megszüntetését, hogy egyes szakok csak a budapesti egyetemen induljanak és a vidéki egyetemeken pedig teljesen kihaljanak. Még bizarabb a helyzet a bölcskaron, ahol egyetlen egy szak van, a magyartörténelem szak. A budapesti egyetemen nemcsak tanár-, hanem szakképzés is van. Szegeden a kémián kivül nincs. Miért ne lehetne a pesti egyetemnek ebből is átadni, araikor a szegedi egyetem Természettudományi Kara semmivel sem rosszabb a budapesti egyeteménél. Azt a kiképzést mi is meg tudjuk adni, mint a budapestiek. A kérdés érik és remélem, hogy'az elkövetkezendő ötéves tervben az egyetemek közötti óriási .megkülönböztetés meg fog szűnni.

Kiss professzor: Az Akadémia -nagyon helyesen- központi kutató intézeteket állitott fel Budapesten. De ennek sajnálatos következménye^ hogy a vidéki egyetemek és különösen a szegedi egyetem célhitel dotációja állandóan csökken. Azt sem tudjuk megvalósítani, hogy a kevesebb munkát végző oktatószemélyzetet megfelelő módon foglalkoztassuk. Olyan szomorú állapot fog bekövetkezni, ami ellen fel kell emelni szavunkat.

Dékán: Szóbakerült ez a kérdés is, hogy az Akadémia által centralizált kutató intézetek munkaköre lassan vissza kell, hogy kerüljön az egyetemekre. A kutatás otthona tulajdonképpen az egyetemi intézet volt régen is. Ígéretet kaptunk rá, hogy megint az egyetemek felé tolódik a kutatás.

Dartucz professzor: Ez a kérdés a Minisztérium biológiai főbizottságéban is felmerült, abból az alkalomból, hogy a budapesti egyetemen a biológusképzés módszertanával kapcsolatban egy intézet felállítását tervezik és kérnek műszereket. A Minisztérium jelenlévő képviselője azt mondotta, hogy olyan nagy összegről van szó, amit nem tudnak biztosítani. Ha tehát a szegedi egyetemen volna ennek a képzésnek a fele, meg tudnánk oldani ezeket a problémákat.

Budó professzor: A Kísérleti Fizikai Intézet más helyzetben van, mert az orvos- és gyógyszerész hallgatók képzése nagy óraszámban és nagy létszámmal folyik. Nálunk igen nagy a tanszemélyzet megterhelése, úgyhogy amikor szóbakerült, hogy a fizikus képzést kívánatos volna Szegedre hozni, ezt nem tudtam olyan nagy súllyal kérni, mint ahogy tettem volna,