Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. február 15., III. rendes ülés
2,, sa. melléklet a fogyaőkönyv 22. pont .Iához. Másolat. 7/1956. Módszert.Biz.sz. Dr. Koch Sándor egyetemi tanár a Természettudományi 2ar Dékánja Szeged. Dókán Elvtársi Utasítása értelmében a Kari Módszertani Bizottság tanszéklátogatást végzett az embertani intézetben. A tanszéklátogatás tapasztalatairól jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő; A hallgatók eszmei-politikai nevelésének kérdését, mivel nem állt módomban előadásodon résVbvenní, az előadó professzor által készített jegyzetek alapján tanulmányoztam. A jegyzet központi jegyzetként szerepelt az elmúlt évek során, két féléves anyagot, az általános embertani és az emberszármazástant öleli fel. A jegyzet szellemes, szemléletes stílusa mellett tartalmilag, eszmeézinvonalát tekintve megfelel oktatási elveinknek. Kiválóan érvényesül a jegyzetben a történeti szempont, mind a tudomány történetét, mind az ember származását illetően. E szempont érvényesítése mellett a jegyzet szerzője sohasem eklektikus. Amennyire módom veit tanulmányózni,mindig helyesen foglal állást és helyesen mutat rá a számunkra fontos lényegre. A tárgy eleve adott materializmusa, a tárgyban rejlő fejlődéstani elvek kifejtése nagyban hozzájárul ifjúságunk materialista világnézetének alakításához. A jegyzetben a szerző sokszor és sokat hivatkozik a legmodernebb szovjet embertani irodalomra, Bunak-Nesztureh-Hoginszkij nagy Antropologia-jára stb. Bartucz professzor saját yéleménye szerint a szovjet munkák lehetőséget adtak, hogy jegyzete, előadásai a részleteket tekintve is megfelelő szemléletűek, helyes ideológiájuak legyenek. A jegyzet a megelőző évek programmjának megfelelően két féléven át előadott anyagot tartalmaz, sajnos, hogy az 1955-56 tanévtől kezdődően csak egy féléven keresztül kerül csak oktatásra heti 3 órában. A hallgatók idén még e jegyzetből készültek kollokviumra, jövőre már valószinü uj jegyzet áll majd a hallgatók rendelkezésére. Az a kérdés, hogy a tanszékvezető milyen segítséget nyu.it az asszisztenciának ideológiai és szakmai yoriaTkozásban, mivel az intézetben csupln égy ' tana re ege cl van, meglehetősen más módon történik, mint a nagylétszámu intézeteknél. Nyilvánvaló, hogy Bartucz professzor és Parkas tanársegéd nem értekezleteken tárgyalja meg az oktató-kutató munka, az ideológiai továbbképzés problémáit, hanem kevésbé hivatalos formák között. Talán ebből ered, pl. az ideológiai oktatásban való részvétel ellenőrzésének bizonyos fokú elhanyagoltsága, mely abból a tényből tűnik ki, hogy Parkas tanársegéd a három ideológiai konferenciából csupán eggyan vett részt. Emellett Parkas tanársegédnél családi életének rendezetlensége, feleségétől való kényszerű különélés, lakáshiánya miatt objektiv okok íb közrejátszottak a teljes jószándék mellett abban,hogy egyrészt társadalmi munkát a szakszervezeti bizalmi funkción kivül nem végez, másrészt két alkalommal nem vett részt ideológiai konferencián. Hallgató korában Parkas Gyula bebizonyította, hogy intenzivebben bevonható politikai munkára és hogy a Párt ideológiájához hü. bzükséges volna ezen készségét továbbfejleszteni. n
