Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. február 15., III. rendes ülés

A szakmai továbbképzés terén az intézetvezető 3 akadémiai témába vonta be tanársegédét, mégpedig "A Tisza-iviarosszög embertani vizsgálata"

c. témába, amelyen az intézetvezető professzor irányításéval még Feketü J. gimn. tanár ás Grineusz T. orvostanhallgató is dolgozik. A v második téma "Az életkor jellegének vizsgálata egyetemistákon" c., a harmadik pedig a "Csongrád-megyei honfoglaláskori leletanyag embertani feldolgozása". £ két utóbbi témán Bartucz professzor és Farkas tanársegéd dolgozik. A kutatási témákkal kapcsolatban az intézetvezető rendszeres segítséget nyújt tanársegédének, munkáját folyamatosan irányítja és ellenőrzi.

Farkas tanársegéd munkájával kapcsolatban meg kell említeni, hogy bár viszonylag igen rövid ideje működik az intézetnél, az intézet gyűjteményének rendezésében, szemléltető ábrák és diorámák készítésében máris érezhető, észlelhető a kezemyoma.

Az előadáki programmo* értékelésével az intézet főleg akkor foglalkozott, amikor a jegyzet készültj l9!?3-54-ben. A Bartucz professzor által készített programot és a programm alapján készített jegyzetet Falud!*# Nemeskéri és .ialán professzorokból álló Bizottság biralta felül.

A jegyzet bírálatában az 0;A. középiskolai tanárokat is bevont, akik a középiskolai szükséglet szempontjából vizsgálták a. jegyzetet, az uj, egy félévre szűkített programm szükségessé teszi mind uj programm,mind jegyzet kidolgozását. Bartucz professzortól nyert információ alapján a következő hetekben kerül sor a programra összeállítására és az uj^ programra vitájára.

i múltban készüjf programra és jegyzet értékelésekor Farkas ts. még nem volt az intézetben, ezért helyes volna ha az uj programm értékelésébe az intézetvezető professzor^ bevonná Farkas tanársegédet is, természetesen csak intézeti .keretekben és vele megvitatná a készülő programra, ill. jegyzet egyes kérdéseit.

A munkás- paraszt s szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás megszervezése és megvalósitasa:

Embertanból az uj egyetemi tanterv alapján csak egy félévet hallgatnak a XV.éves bioi.-kémia szakos hallgatók. A kollégiumhoz a tanszékvezető által készített teljes jegyzet készült. Az anyag tagolt, könnyen áttekinthető. falán ez volt az oka, hogy a munkás, paraszt származású s szakérettségis hallgatók sem igényeltek külön konzultációt. Közös megbeszélést az anyagról Farkas Gyula tanársegéd vezetésével J-M- alkalommal tartottak.

A tahszékvezető előadásai előtt rövid kérdéseket intézett a hallgatósághoz, főleg a munkás és parasztszármazásunkhoz. Ezzel- mint mondja - fenn tartja érdeklődésüket, munkára, haladásra serkenti őket.

Az embertani kollégium átlaga A.12. Ebből a munkás származásunké 4, a parasztszármazásuaké 3*8» tehát mindkettő valamivel az átlag alatt van. Kondor Ferenc az elégséges átlagot is alig érte el s csak az évközi munkájának köszönhette, hogy nem kapott elégtelen osztályzatot.

Oktatókáder utánpótlás nevelésének kérdése;

Tudományos diákköre a tanszéknek nincs. A tanszékvezető és a tanársegéd ezt azzal magyarázza, hogy azok a hallgatók, akik tudományos érdeklődésük és rátermettségük alapján kutató munkára alkalmasak, IV. évig már lekötötték magukat valamelyik tanszék mellett. A káderképzes szempontjából eredményesnek mondhatók a speciális kollégiumok, az orvostanhallgatók számára meghirdetető "iämber származása*' c. kollégiumot