Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. október 12., I. rendes ülés

- 3 -h hogy a Szegedi Egyetemen is fel kellene eleveníteni azokat a hagyomá­nyokat, amelyekre a cikk vonatkozik. Össze lehetne őket gyűjteni és érdekes élményelőadások formájában lehetne beszélni rólak, azokkal a követelményekkel egybehangolva, amelyeket a mostani nevelési feladatok tárnak az oktatók elé. Dékán: örülök ennek a hozzászólásnak, utaltam rá, hogy főfeladataink közéZa DISz hatékony megsegítése is. A DISz. magára volt hagyva. Kö­zeledésünket meglehetősen hidegen fogadta azzal, hogy nem tartozik felügyeletünk alá. Remélem, hogy a DISz. és az állami vezetés között mielőbb ki fog épülni az a légkör, amely alkalmas lesz arra, hogy az Egyetem haladó hagyományait ápolja. Itt van a Diákklub, kérem az ok­tatókat, elsősorban Szalay László elvtársunkat, hogy ebben a kérdésben tegyen lépéseket. .Fekete László DISz .-titkár: Megköszönöm a professzor elvtársak segít­ségét a DISz.nevében. Tanácsaikat, diákotthoni látogatásaikat örömmel fogadtuk. Kérem, hogy az előadók fokozottabban követeljék meg a ta­nulmányi fegyelmet,az órákra való készülést, mert ha tanulmányi téren fegyelmezettségre és következetességre fogják a hallgatókat, akkor azt követni fogja a DISz.-fegyelem és a politikai fegyelem is. Még nem le­het mondani, nogy a DISz.-munkában és a pártmunkában minden téren fe­gyelmezettek a hallgatók. Nagyon örülünk annak, amikor azt halljuk, hogyha valaki elkésve érkezik az órákra, az előadó kiküldi. Észrevehe­tő, hogy az illető hallgató megbánja a késést. Mégegyszer megköszönöm, hogy professzoraink az utóbbi időben olyan sokat tetcek a DISz.-ért és Ígérem: nem lesz szükség arra, hogy ők közeledjenek felénk, hiszen mi vagyunk a fiatalok, nekünk van szükségünk segítségre és mi kérni is fogjuk ezt a segítséget. Dékán: A múlt tanév végén kértem a Kar tagjait, hogy a DISz. munkát segítsenek megjavítani. Fekete elvtárs hozzászólásából örömmel álla­píthattam meg, hogy ez megtörtént, de a jövőben feladataink, között a DISz.-munka még nagyobb segítése szerepel. Kérem, hogy a professzorok - az oktatószemélyzettel egyetemben - minden vonalon segítsék a DISzt, de kérem a DISzt is, ő is segítse a mi mun­kánkat azzal, hogy maga is neveli a fiatalokat. Nevelje a fiatalság - önmagát. Azzal a kéréssel zárom le ezt a tárgysorozati pontot, hogy a főfelada-.: tok teljesítését mindenegyes kari professzor szíveskedjék főfeladatá­nak tekinteni. 3. A tárgysorozat második pontja: Dékán a szeptemberi országos rektori-dékáni értekezlet anyagának is­me rtetése_^oran7Teny^ge,5én^-TEineV_Toí:eliiZaíair^önSBem már elmondotta­kat adja elő, amelyhez az alábbi hozzászólások hangzottak el: Kalmár professzor: Említi a miniszter elvtárs, hogy az elmúlt évek ká­dernehézségei során nagyon sokan kerültek azjegyetemek oktatói közé olyanok, akik nem rendelkeztek kellő tapasztalattal, tudományos ké­pességgel és akikből nemcsak hiányzott a marxista-leninista tudományos világnézet, de nem is helyeztek súlyt ennek elsajátítására. Kétségtelen, hogy nehéz volt az az idő, amikor 120 első évesünk volt, akiknek 25-^0 %-a akart csak matematikus tanár lenni, a többieket erőszakkal hozták, ugyanakkor igen nagy volt a káderhiány. Nagyon helyes az oktatásügyi miniszter elvtársnak az a követelése, hogy minden egyetemi oktatónak kell tudományos munkát végeznie. Az elmúlt evekben a mi hibánkból is

Next

/
Thumbnails
Contents