Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. február 15., III. rendes ülés

nincs harmónia, tehát nem kellene-e valami harmóniát létrehozni, mert különben nem tudjuk egymást megérteni. Tehát a filozófiai képzettséget és az egyetemi előadásokat valahogyan közelebb kell hozni egymáshoz.

Kiss professzor: Végtelenül örülök, hogy végre ez a kérdés előkerül, mármint a filozófia a kémiai oktatással kapcsolatban. Nézegettem a kötelező jegyzeteket, tankönyveket, amelyek készültek és előkészületben vannak, általában azt vettem észre, hogy mindegyikben van egy bevezető ideológiai rész, amely nagyon preciz, sok tekintetben azonban nem megy túl a marxizmus-leninizmus már megszokott főtételein. Miután a tankönyvek nagyrészében alig történik ezek alkalmazása, ha az előadó maga soha nem foglalkozott a kérdésekkel, abban az esetben nehézségei lesznek. Éppen az ezzel a kérdéssel kapcsolatban tartott tanszéki értekezleten győződtem meg teljesen biztosan, hogy ilymódon történik tulajdonképpen még sok tekintetben a bevezető előadás is. Elhatároztam, hogy a fizikai-kémiai és az általános kémián várhatóan felmerülő problémákkal kapcsolatban egy rövid jegyzetet készitek, elsősorban az oktatószemélyzet számára, amit rendszeresen meg fogunk beszélni abból a célból, hogy minden egyes esetben minden törvényszerűségnél használt kiindulási pontnál felhívjuk a hallgatóság figyelmét, mennyiben tekinthető ez első pillanatban ideológiai elhajlásnak, mennyiben kell attól az általános elvtől, hogy a jelenségek kiragadottan nem tárgyalhatok, eltérni. Úgy érzem, hogy ha a dialektikus materializmus és a materializmus számára igazán meg akarjuk tartani a hallgatókat, akkor feltétlenül szükséges, hogy ne csak az előadásban menjen ez keresztül, hanem az oktató munkájában is érvényesüljön. A kutató munkában is kell, hogy tudjuk, milyen szempontok vezessék őket és az adatokat hogyan kell a dialektikus materializmus alapján kiértékelni. Ez meglehetősen nehéz kérdés a fizikai és általános kémiában.

A nehézség ott van, hogy a marxizmus-leninizmusban a filozófiai alapfogalmakat csak negyedéves korukban hallják. Igaz, hogy már közelebb vannak hozzá, tehát ez azt jelenti, hogy a fizika-kémia előadásának a III. éven olyannak kell lennie, hogy vérévé váljék a hallgatóságnak, tehát a főcél nem az egyes tételek hangsúlyozása. Ha lehet, ezt még meg fogjuk tenni ebben a tanévben, elsősorban az oktatószemélyzet részére. Amennyiben beválik, akkor ezt a jegyzetet le fogom gépeltetni és a Karnak rendelkezésére bocsátom.

Budó professzór: Egyszer egy minisztériumi értekezleten sok szó esett a marxizmus-leninizmus tárgyának programmjárói. Elég hosszú vita volt azirányban, mivel lenne legcélszerűbb az oktatást kezdeni? Nem tudom, nem lenne-e helyes úgy kialakítani a programmot, hogy már az első éven bizonyos filozófiai ismeretet kapjanak a hallgatóink és ezeket később tovább fejlesszék. Talán lehetne javasolni, hogy ezt a kérdést tűzzék napirendre.

Kalmár professzor; Amit Ábrahám professzor felvetett, az a Bizottság ülésén is többször felmerült. T.i. egyrészt, hogy milyen világnézeti beállítottságot hoznak magukkal a hallgatók a középiskolából, másrészt pedig, hogy az egyetemen milyen mértékben és mikor kapják meg a szükséges ismereteket. Ami a középiskolából hozott világnézetet illeti, általános tapasztalat az, hogy erre nagyon kevéssé lehet építeni. Egy bizonyos meg nem fogalmazott, inkább az idealizmus felé hajló világnézetet hoz a hallgatóság a középiskolából és nagyon kevés az a hallgató, akiben akárcsak a csirái is kezdenének kialakulni a dialektikus materialistának mondható világnézetnek. Ami az egyetemi filozófiai oktatást illeti, ez kétségtelenül csak a IV. éven van meg. Itt felmerült az a kérdés, hogy nem lehetne- e az egészet átcsoportositani? Én olyan jellegű átcsoportosítást nem tartanék reálisnak, hogy a filozófia a legelejen legyen, mert ez nagyfokú absztrakciót igényel, nincs is példatar hozzá. Nagyon hajlanék arra,amit Budó elvtárs vetett fel, hogy valami filozófiát már az elején kapjanak,erre lehetőség volna a párttörténet keretében, értékelni Sztálinnak a dialektikus materializmusról szóló értekezéseit, lehetne részletesen is foglalkozni a Leninizmus alapjaival, és igy megismer