Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. február 15., III. rendes ülés

Bizonyos mértékben megdöbbenve hallgattam végig ezt a jelentést, hogy vájjon a legjobb igyekezet mellett mennyire tadunk megfelelni ezeknek az igen magas követelményeknek, öreg előadók, akik megcsontosodtak bizonyos kérdésekben, ezeknek alkalmazkodási képességével szemben bizonyos elnézést kell kémünk, mert nem igen vagyok biztos benne, hogy meg tudunk-e felelni ezeknek a magas feladatoknak. Ebből az eloadmanyból,legalábbis a magam számára azt a tanulságot vontam le, hogy az egész előadásunk rendszerében egy szellemnek kell érvényesülnie és ez a szellem tulajdonképpen az, ami kihat a hallgatóságra még akkor is, ha nem minden adott esetben rögtön rátérünk a problémákra, hanem az előadónak az egész egyénisége, az egész szelleme tükröződik vissza az előadásban és ez lesz tulajdonképpen olyan hatással a hallgatóságra, amely világnézeti kérdéseit, szemléletét a helyes útra tereli. Természetesen ezek megoldása nagyon nagy probléma.

Dékán: Sok előadást látogattam az elmúlt évek folyamán és azt tapasztaltam, hogy a kezdetben ad-hoc előrángatott szólamokkal voltak tele az előadások, mennyire mások ma már és mennyire áthatja ma már a dialektikus materializmus szelleme az előadásokat. Ha valaki egy 10 évvel ezelőtt elhangzott előadást és egy mai előadást hallgatna meg, a kettő közötti különbség felmérhetetlen, kétségtelenül a Kar oktatói karának ideológiai fejlettsége igen pozitiv volta miatt. Én is ugyanazt mondhatom, mint a jelentés, hogy igen óriási a fejlődés, rengeteg a pozitivum, de természetesen ma is van még negatívum.

Szalay László: Fodor elvtárs beszámolóját, mint a Bizottság egyik tagja, á magam részéről is teljes egészében elfogadom, azonban az az érzésem, hogy a tanszéki jelentések bizonyos sorrendbe való felsorolása nem minden körülmények között felel meg az illető tanszékeken folyó nevelő munka értékelésének is. Azt hiszem, hogy a végérvényes szövegben az egyes tanszékek jelentéseiből minden esetben a pozitívumokra és a negatívumokra való utalás is meg fog történni, i^y pl. a Kísérleti Fizikai Intézet nagyon kiemelt jelentéséhez pl. Kalmar professzor egy 5 oldalas megjegyzést tett, persze ezek nagyrésze a jelentés pozitívumaira vonatkozik, azonban van egy-két olyan megjegyzés is, amely bizonyos kisebb tévedésekre hivjá fel a figyelmet. Hasonlóképpen a Szerves Kémiai Intézet jelentésében, amely itt olymódon nyert értékelést, mint ha annak inkább csak negatívuma xolna, viszont volt nagyon sok pozitiv oldala is. Természetesen^ennek • a végső megfogalmazásban majd tükröződnie kell, másrészt azonban bármiképpen értékelje is a Bizottság végső soron majd a tanszéki jelentéseket, minden értékelésnek egy ellenőrzési lehetősége meglesz, t.i. a Bizottságnak az a szándéka^ hogy a tanszéki jelentéseket eredeti formájukban a végső megfogalmazás mellé is mellékelni fogja. A másik megjegyzésem azA hogy a tanszéki jelentések áttanulmányozása egészen a részletekig megtörtént. Természetes, hogy egy ilyen összefoglaló jelentésben nem lehet kitérni olyan kérdésekre, amelyek a legtöbb esetben szakmai részletkérdések is az általánosságok mellett. Viszont ezek az értékelések az illető tanszékeket érdekelhetik. A Bizottságnak az a szándéka, hogy azokat a véleményeket, amelyek az egyes jelentéseknél kialakultak, a tanszékek meg fogják kapni, illetőleg tudomást fognak róla szerezni. Ez a körülmény is azt a szándékot kivánja aláhúzni, hogy az eddig sem eredménytelen munkát ezen a téren a jövőben még eredményesebbé tudjuk tenni.

ibrahám professzor: Fodor professzor előadásából a sok értékes gondolat közül egy különösen megragadott, nevezetesen az, hogy valahogyan a hallgatóságnak a filozófiai képzettsége nem áll párhuzamosan a mi filozófiai tudásunkkal és képzettségünkkel. Ezt nagyon sokszor éreztem az előadásban is, mert végeredményben minden természetvizsgáló, ha kutató ember, akkor 50-en felül feltétlenül filozófus lesz és természetes az, hogy korunknál, képzettségünknél és ideológiai képzettségünknél fogva is magasan állunk a hallgatóság felett. A hallgatóság milyen filozófiai képzettséget kap ideológiai vonalon és az egyetemi előadások vonalán. Itt