Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. december 14., II. rendes ülés
10 e pillanatban Karunkon a stáuusrendszer túlzott mértékű kikriatályosodcttsága. A tanársegédi fokozatokon belül rendkívül nehéz előrejutni s ugyanez áll az adjunktusok előlépésével kapcsolatosan is. Már pedig minél több jólképzett oktató kerül a Karra, annál inkább kimeritik a fizetési skála adta lehetőségeket. Különösen kis tanszékeknél jelentős nehézséget okoz az oktatási norma merev értelmezése is. A tanszemélyzet körében természetesen ugyancsak a fejlődés nehézségeit okozza az a tény, hogy a professzorokhoz hasonló mértékben tartozik feladataik közé a TT1T, magasabb szinten pedig a METJÜSZ egyesületek munkájában a részvétel, sőt titkári és egyéb funkciók viselése is. Mindezek el nem hanyagolható mértékben nehezitő tényezői az eredményes szakember- és tudósnevelés ügyének.- 3 -A kádernevelés módszerei. Az előzőkben az oktatószemélyzet fejlődésének feltételeivel fog lalkoztunk, és azzal a kérdéssel, hogy ezek a feltételek milyen mértékben valósulnak meg Karunkon. Jóllehet a fejlődés feltételei rendkivül szerteágazó területeket érintenek, és ezek közül egyeseken még komoly problémák merülnek fel, mégis egészében véve minden okunk megvan arra, hogy az oktatószemélyzet fejlődésének kilátásait kedvezően Ítéljük meg. A kádernevelés Karunkon kialakult módszsrei és a későbbiekben ismertetendő eddigi eredmények is e nézet megalapozottságát húzzák alá. A kádernevelés első mozzanata'a káderek kiválasztása. Az egyetemi tanár rendkívül kedvező helyzetben van abban a tekintetben, hogy a tehetség lekisebb csiráját is felfedezheti tanítványaiban és minden, segítséget megadhat tehetségük kibontakoztatásához. A kiválasztásra az első lehetőséget az egyetemi előadás ill, az azzal kapcsolatos vizsga adja meg. Bár a specializálódás, főképpen a főkollégiumok kissé túlzott szakosítása nem adja meg a tanszékvezető számára azt a lehetőséget, hogy a Kar viszonylag heterogén szakcsoportokhoz tartozó valamennyi hallgatóját megismerje, hiszen nem tartozik valameny nyi hallgató az auditóriumába, mégis a tanárok többsége foglalkozik olyan létszámú hallgatósággal, .amelyből kellő számú kiváló képességű diákot tud kiemelni. További hathatós lehetőség a nevelő kezében a tudományos diákkör irányítása. Aligha véletlen, hogy a Természettudományi Kar jel.; r. leg tudományos szempontból is kiváló asszisztenseinek többsége diákköri, szakköri munkája révén hívta fel magára professzorának érdeklődését és az sem véletlen, hogy ezek előadókként is megfelelőknek bizonyultak, Sajnos, nem mindun professzorunk tudta vállalni éppen a mondott, részben tárgyi nehézségek miatt a diákkör személyes vezetését, ill. egészen beható, közvetlen irányítását. Ahol azonban ez megtörtént, ott az intézet fejlődése, tudományos színvonalának emelkedése szemmel látható. így a Szervetlen és Analitikai Kémiai, a Kísérleti Fizikai, a Szerves Kémiai és a intézetben. A hallgató tudományos diákköri tevékenysége az aspiranturára történő felvétel szempontjából is szilérd alapot nyújt. Az egyetemen azonban nemcsak az aspiranturán keresztül és ebből következően nemcsak az aspiránsvezetésre kijelölt professzorok révén történik a felsőoktatási és a tudományos káderek nevelése, az eddigi gondolatok inkább a káderek kieng.iMezősi dékánhelyettes. Példányszám: 30» Stencilszám: 2793»
