Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1954. október 27., II. rendes ülés

- 2 -egyúttal az elméleti órán is megmutatkozik - hogy a vetülettan anyaga a jelenlegi tématika mellett több matematikai képzettséget kiván, mint amennyivel a hallgatóság rendelkezik .

?./ Laboratóriumi gyakorlatok.

Az ilynemű gyakorlatok célja a törvényszerűségek, az anyag egyes tulajdonságainak kisérleti utón történő megismerése, eszközök, mérőberendezések, műszerek használatának megismerése, valamint a felsőbb éveken a szakirodalom használatába való bevezetés.

Ilyen gyakorlatokat tartanak: valamennyi kémiai intézetben,a Kisérleti Fizikai Intézetben, a biológiai intézetekben, az Ásvány-Kőzettani Inté- ' zetben és a Földtani Intézetben. Igen helyesen oldotta meg valamennyi intézet ezen gyakorlatok vezetését,az utasításban lefektetett elveknek megfelelően. A gyakorlatvezetők munkatervet készítettek, azt a gyakorlatok megkezdése előtt ismertették a hallgatósággal. Az első gyakorlatokon úgyszólván minden intézetben általános bevezető ismertetést tartottak. A gyakorlatvezetők megkövetelik a hallgatóktól a gyakorlat elvégzéséhez szükséges elméleti ismereteket, valamint a használatos eszközök alapos ismeretét. A gyakorlatok végzése közben azt is megkövetelik, hogy az észlelt eredményeket jegyzőkönyvekben rögzitsék. Helyes az a gyakorlat, hogy a jegyzőkönyveket helyben, a laboratóriumi gyakorlat időtartama alatt kell elkészíteni. A gyakorlatvezetők a gyakorlat alatt állandóan a hallgatók között tartózkodnak, munkájukat rendszeresen ellenőrzik és problémáikban közvetlenül segítségükre vannak, anélkül, azonban, hogy ez az önálló munka rovására menne. A hallgatók gyakorlati munkájának értékelésénél figyelembeveszik a végzett munkát, /szorgalom, rendszeresség, tisztaság, pontosság, jegyzőkönyv minősége stb./, a munka eredményét. Az elmondottak alapján alakul ki az egyes hallgatók érdemjegye is, figyelembevéye a félév folyamán rendszeresen tartott szá- * monkérések eredményeit is.

Csakis a gyakorlatoknak ily módon történő vezetése biztosíthatja a hallgatóság egyéni megismerését.

A gyakorlatok kapcsán nagyon sok probléma merül fel. Feltétlenül meg kell §mliteni anyagbeszerzési és üvegfelszerelési beszerzési nehézségeket /Alt. és Fizikai Kémiai Int. / a müszerhiányt / gyakorló mikroszkópok, mikroszkóplámpák, állatélettani gyakorlatokhoz szükséges műszerfelszerelést, rendszertani gyakorlatokhoz szükséges gyűjtőfelszerelést/, magyar nyelvű praktikum /fizikai praktikum/ hiányát, tekintettel a^hallgatóság igen gyenge'idegen nyelvismeretére. Az eredményes munkát gátolja az I. éves orvos és gyógyszerész, valamint a II. éves gyógyszerészhallgatóknál az a körülmény, hogy fizikából és szerves kémiából az elmélet és gyakorlat egy félévben van. Ez a gyakorlati munkában 4-5 hét kiesést jelent, mert sok időt kell forditani a gyeikor lat okon a legfontosabb alapismeretek elsajátitására. Kivánatos lenne legalább egy félév eltolódásnak biztosítása a tanrendben. Eredményesebb munkát végezhetnének a Növényélettani Intézetben,ha a gyakorlatok előkészítésére laboráns nyerne beosztást^ mert jelen esetben ezt a munkát nagyrészben az oktatószemélyzet végzi.

Problémát jelent az utóvizsgás, valamint igazoltan mulasztó hallgatók . gyakorlatainak pótlása tekintettel arra, hogy ezeket is csak asszisztensi ellenőrzéssel tarthatjuk meg, ami szintén komoly megterhelést jelent.

Az eddig emlitett tipusu gyakorlatokon érvényesült a fokozatosság elve, a gyakorlatok anyaga egyre több önállóságot és a vonatkozó elméleti részben egy^okozottabb elmélyülést követelt meg, igy már a begyakorló foglalkozások átmenetet képeznek a felsőbb évfolyamokon tartott továbbfejlesztő jellegű gyakorlatokhoz.