Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. november 18., III. rendes ülés

- 3 -Esek között számos kémiai probléma is van, pl. a vezetésem alatt működő tanszék az elmúlt év folyamán a sör tartósításának kérdésével foglalkozott és amennyiben ez a tartósítási módszer a gyakorlatban úgy keresztülvihető mint ahogy azt? kidolgoztuk, akkor az biztosan jelentős segítséget fog nyújtani a népgazdaságnak és ezen keresztül a mezőgazdaságnak is, hiszen a mezőgazdasági termeléssel a legszorosabb összefüggésben van. A raktározás és tartósítás kérdése jelentős mértékben kémiai problémák és nem is csak szerves kémiai problémák.

Ugyanez áll a minőség ellenőrzésének kérdésére, amelynek lehetnek analitikai módszerei, lehetnek fizikai kémiai módszerei is. Meg kell említeni még a mezőgazdasági hulladék anyagok értékesítésének kérdését.

Ez olyan probléma, amellyel a Tudományos Akadémia Kémiai Osztálya foglalkozott, amelynek jelentősége most különösebb előtérbe került. Mi tisztán elvi kutatásaink kapcsánk kerültünk kapcsolatba ezzel a témakörrel, ugyanis az egyik mezőgazdasági hulladékanyag a furfural értékesítése nagyon sokféle irányban lehetséges, többek között a műanyag iparban, gyógyszer iparban. Mi ennek nagyon kicsi részletét vállaltuk el az elmúlt évre, az atropin-gyártás kidolgozását furfuraiból. Ezt sikeresen meg is valósítottuk. Ez azonban az értékesítési problémáinak csak nagyon kicsi részeg a furfural értékesítés lehetőségeibe sokkal szélesebb körbe kell bekapcsolódnia intézeteinknek. Szegeden a Szerves Kémiai Tanszéken kívül a módszeres felhasználás kidolgozásába az Alkalmazott Kémiai Tanszék is bekapcsolódhat.

Úgy vélem, egész sereg ehhez hasonló, sőt ennél nagyobb horderejű lehetőséget is fogunk találni, ha az egyes tanszékvezető professzorok kellő figyelmet szentelnek ennek a problémának, amelyről meg vagyok győződve. Ennek a kérdésnek a másik oldala az, hogy sokszor amikor az Egyetem számára kérünk épületet vagy sporttelepet, akkor rendszerint azt a kérdést szokták hozzánk intézni, hogy mit ad az Egyetem a népgazdaságnak? Ez a kérdés nem egyszer onnan származik, hogy a dolgozók közvéleményében nem eléggé tudatos, hogy az egyetemek milyen mértékben segitik a maguk munkájával a nevelési munkán és az általános elvi kutatásokon túl a népgazdaság támogatására irányuló kutatást.Azt hiszem, hogy éppen a kérdés helyes értékelése miatt fontos az, hogy a politikai közvélemény,egyáltalán az' Egyetemen kivül álló dolgozók tömege világosan lássa, hogy az Egyetem jelentős mértékben tud segíteni a nélkül,hogy prakticistává váljék, és a nélkül, hogy teljes mértékben elszigetelné magát a gyakorlati élettől.

Senki nem kívánja, hogy teljesen mesterkélt módon egy-egy tanszékvezető tőle távol álló problémákat és gondolatokat vessen fel, de ott, ahol segíteni tud, ott segítenie kell! , .

A kérdést nem sürgetem, hogy gyorsan mondhassuk:ime már is vannak eredmények, ezért helyesnek tartom ha a jövő kari tanácsülésen vitatjuk meg a kérdést. Teljesen egyetértek azzal a javaslattal, hogy Wagner professzor keresse fel ezzel a kérdéssel a tanszékeket.

Szőkefalvi professzor: A kádernevelés vonalán is látok lehetőséget.

Kem lehetne-e a mostani tanár- és vegyészképzésünket, amely eddig az ipar felé mutatott, mezőgazdasági jellegű tudással és érdeklődéssel felvértezni. Ezzel adhatnánk a legnagyobb támasztékot a mezőgazdaság legnagyobb fejlesztésének.

Dékán: A Rákosi-ösztöndijasokkal folytatott beszélgetésem során kértem a biológus szakosokat, tudatosítsák utolsó éves hallgatóságunk körében, hogyha valaki vidékre kerül is mint középiskolai tanár, az egyre szaporodó mezőgazdasági kutatóintézetekben lesz lehetősége kutató munkát végezni.

A tematikába - főleg a biológiai tematikába - mezőgazdasági irányú