Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. szeptember 23., I. rendes ülés

Másolat .

A folyamatos tanulás ellenőrzésének és az önálló munkára nevelésnek -módszerei.

t ' v C

A tanév elején érkezett közoktatásügyi miniszteri rendelet értelmében a hallgatóság fokozatosan az önálló munkára szoktatandó, meg kell tehát szüntetni a felsőbb évfolyamokon a kisvizsgákat, e mellett a szemináriumokon ne tisztán az anyagot kövessük, inkább arra igyekezzünk, hogy a hallgatóság az elméletben tanultakat az alkotó, a gyakorlati munkában hasznositani tudja. - •

Ez a rendelet változást fog jelenteni a tanszékek munkamódszerében, de ez a változás lassú, fokozatos kell, hogy legyen.

Mindnyájan emlékezünk arra, hogy a felszabadulás előtti és a felszabadulást, közvetlen követő időkben mennyire nem volt koordinálva', nem hogy az ország összes egyetemeinek, de egy karon belüli intézeteknek, sőt néha egyetlen nagyobb intézetnek tanitó-nevelő munkája sem. Félév közben, elméleti tárgyaknál, csak az anyagközlés munkáját végezte,saját módszere alapján jól rosszul, az előadó s tisztán a hallgató lelkiismeretére volt bizva, vájjon az anyagot fokozatosan átértve már a félév folyamán sajátitja e el, vagy a félév végén, a kollokviumok időszakában, rohambiflázássál.csak a szükséges.vizsgajegyet igyekszik megszerezni. , - .

Hallgatóságunk létszáma ez idők óta rendkivül megnövekedett, és mivel az uj tipusu egyetem ma már minden egyes hallgatójával szemben felelőséggel tartozik a nép államának, elsősorban magát a fiatalságot kel** lett fokozott felelőségérzetre nevelnünk. Meg kellett' -értetnünk■ velük, hogy azért a hatalmas támogatásért, melyben őket a közösség részesíti egyetemi éveik alatt, munkával^ a tanulás, az önképzés munkájával tartoznak s aki e kétaldali szerződést hanyagsága, lustasága, vagy tanulásra képtelen volta,miatt nem tartja be, nem mé-ltó arra, hógy az egyetem hallgatója legyen. Munka nélkül éveket eltölteni s csak az egyetemi hallgató volttal járó előnyöket élvezni, becstelenség s nem méltó szocializmust épitő .államunk egyetlen öntudatos fiataljához sem. E feladathoz szükséges volt a tanitó-, nevelő munkát végzők feladatainak rögzité'se /programmok, jegyzetek készitése/ és koordinálása is. Ha összehasonlitjuk a mai helyzetet az emlitett időkben uralkodóttal,meg kell, hogy hajoljunk az elért eredmények előtt. <

Az eredmények nem maguktól születtek. Rá kellett nevelni tanulókörökkel a félévközbeni ellenőrzés legkülönbözőbb módjaival,kötelez öleg előirt vizsgaanyaggal, a hallgatóságot arra, hogy a középiskolában megszokott, de az egyetem kapuját átlépve nagyobb, részük által rögtön megszüntetett, folyamatos tanulás módszerét egyetemi évei alatt is állandóan alkalmazza. A nevelés, mint emlitettem, nem volt hiábavaló. Távolról sem akarón azt állitani, hogy ma már minden rendben van, hogy immáron sikerült a hallgatóságban kivétel nélkül az öntudatnak olyan magas fokát felébresztenünk, hogy ölhetett kézzel várhatjuk az e^yre emelkedő eredményeket. Ettől még igen távol vagyunk. És ennek dacara közoktatásügyünk vezetői úgy látják, hogy változtatni kell a munkára nevelésünk módszerein. Igen, változtatnunk kell, hiszen, mint dialektikusán gondolkodó nevelők, tudjuk, hogy változás nélkül nincsen fejlődés. A változás azonban nem ez eddigi módszerek teljes feladását, csak továbbfejlesztését jelenti.^Azokat a hallgatókat, kiket első egyetemi éveikben többé-kevésbbé reászoktattunk a folyamatos munkára, akiknek tanulókörökön, szemináriumokon, konzultációk alkalmával nem egyszer szó

3.sz.melléklet a jegyzőkönyv /• pont .iához.