Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. szeptember 23., I. rendes ülés

’ tv -szoros értelemben szájukba rágtuk az anyagot, most, hogy a tanulásra ráneveltük őket, meg kell tanítanunk gondolkodni, a tanult anyagot a * gyakorlatban felhasználni is. Ezt a célt kell, hogy elsősorban szemük előtt tartsák azok, akik a felsőbb évfolyamokon a gyakorlatokat, a kon­zultációkat vezetik. A kisvizsgák megszüntetése koránt sem jelenti az ellenőrzés teljes megszűntét. Gyakorlatokon, szemináriumokon adott feladatok megoldása, a konzultációk alkalmával folytatott megbeszé­lések, az előadott anyagnak nemcsak teljes átértését, de alkalmazni tudását is kell, hogy bizonyítsák. Önálló feladatok megoldása,kisebb szemináriumi előadások megtartása nemcsak az önbizalmat emeli, de az öntudat fokozásához is nagy mértékben hozzájárul. Nemcsak jól kép­zett szakembereket, de tudásukat a gyakorlatban azonnal és minden hely­zetben értékesíteni tudó fiatalokat akarunk kibocsájtani az Egyetemről. Az első évfolyamok újonnan jött, tudásra, politikai érettségre nézve annyira heterogén hallgatóságát továbbra is az eddig bevált módon kell nevelnünk. Haladásukat szigorúan fogjuk ellenőrizni. Készek vagyunk őket munkájukban a legmesszebbmenőleg segiteni, de a munkát mindegyikük­től a legkonzekvensebben megköveteljük. Véleményem szerint a mondottakat kell kiolvasnunk az emlitett rendelet­­bol. A Módszertani Bizottság tagjai révén felkértem minden egyes intézet vezetőjét, nyilatkozzék, hogy óhajtja aofélév folyamán a közoktatásügyi miniszteri rendelet értelmében a folyamatos tanulás ellenőrzését gya­korolni és mit szándékozik tenni a hallgatóság fokozottabb önálló mun­kára való nevelése érdekében. A tanszékektől nyert válaszokat a Módszertani Bizottság szeptember 18- án tartott II.értekezletén vitatta meg. Meg kellett állapitanunk, hogy , a válaszok nagyrészben nem kielégítők, mert úgyszólván kivétel nélkül csak az ellenőrzés kérdésével foglalkoznak, de nem adnak választ arra a kérdésre, hogy mit szándékoznak tenni a hallgatóság önálló munkára való nevelése terén. A folyamatos tanulás; ellenőrzése kérdésében adott válaszok igen eltérők. Mig pl. az Embertani Intézet az előadások fo­lyamán feltett villámkérdéseket teljesen elegendőnek tartja, addig a Bolyai Intézet tanszékei még a III. és IV. évfolyamokon is féléven­ként 2-3 dolgozatot szándékoznak Íratni azokból a tárgyakból,melyekhez gyakorlat nincsen. Leszögezhetjük, hogy jaz ellenőrzés legcélravezetőbb módszerének, minden Intézet az előadás előtt vagy ennek folyamán feltett- és az anyagból már leadott részhez kapcsolódó, visszakérdezést tartja és kivétel nél­kül alkalmazza is, éspedig, mint erről a múlt félév folyamán több al­kalommal meggyőződtem, egyes Intézetekben kiváló pedagógiai érzékkel és igen szép sikerrel. A legtöbb Intézet az előre be nem jelentett villamdolgozatok Írását is célravezetőnek tartja, más Intézetek* így elsősorban a Bolyai, a Növénytani, és a Földtani Intézet, félévenkint 1-4 egy-egy órás, be nem jelentett, írásbeli dolgozatot szándékozik íratni, szemben az Állattani Intézettel, mely előre bejelenti a félé­venkint előirányzott egy dolgozatírásának időpontját. , Tanulóköröket csak a Fizikai-Kémiai Intézet javasol, az egyéni konzul­tációt a legtöbb ,Intézet szükségesnek tartja. » A Növénytani és Földtani Intézet tervbevette a gyakorlatokon minden egyes hallgatóval egy-egy önálló téma kidolgoztatását, az eredményről a hallgató évközben, a gyakorlaton, szóbelileg, vagy év végén Írásban számolna be. tekintve, hogy a gyakorlatoknak előirt és meglehetősen nagy programmjuk van, melyet minden hallgató köteles a félév folyamán elvégezni, s mely éppen eléggé kitölti a rendelkezésre álló időt,nem

Next

/
Thumbnails
Contents