Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. szeptember 23., I. rendes ülés

- 7 -■ft

Dékán bejelenti, hogy az Oktatásügyi Minisztériumtól a mai napon megérkezett az u,j vizsgaszabályzat tervezete, amelynek megvitatását póttárgysorózati pontnak tűzi"kiT

Koch professzor: Tapasztalatom szerint a hallgat óság szigorúan ragaszkodik ahhoz a pár évvel ezelőtt jött utasításhoz,hogy vizsgán a professzor csak azt kérdezze, amit az órákon leadott és ami a jegyzetben benne van.

Greguss professzor: A kötelező olvasmányok anyaga kiegészítésképpen szerepel, tehát természetes, hogy a vizsgán ezt is kell tudni a hallgatónak.

Fodor professzor: Nem értek egyet a vizsgaszabályzat-tervezet 9*-ik pontjával. 'Túlságosan merevnek tartom, hogy a tátellapot: a vizsgázó huzza ki. Az államvizsgánál is az volt a helyzet, hogy bár lehetett huzni a tétellagot, voltak professzorok, akiknél sokkaly inkább megfelelt, hogy előre elkészített kérdéseket adtak a hallgatóknak. TÖbbé-kevésbé ismerjük már a hallgatókat és igy tudjuk, milyen jellegű kérdések azok, amelyeken keresztül legjobban meg lehet ismerni a hallgató tudását.

Szabó professzor; A 2.-ik pontot általánosságban megállapítani nem heiyes.

Nem fogom magam tartani ahhoz az előíráshoz, hogj7 huzassam a tételeket. Mindig azt tapasztaltam,.hogy a hallgatónak a húzott tétel sokszor nagyobb hátrányt jelent, mintha a professzor adná a tételt. Határozottan ellene vagyok a nyitott kérdések fejezete első pontjának, az én vizsgámon soha semmi baj nem volt a hallgatók részéről. Elég messze, csendben ülnek a hátsó padokon, a felelővel semmiféle érintkezésbe nem kerülhetnek, viszont éppen ezzel a nyilvánossággal még az árnyéka sem vetődhet fel a liberalizmusnak. A másik probléma a vizsgaidőszak végén hiányzó sikeres vizsgák száma,hogy 3 vagy 2 hiányával lehessen dékáni engedély nélkül utóvizsgát tenni, le lehetne számtani 2-re. Helyesli az utóvizsgák időpontját, mert lassanként az egyik félév szorosan találkozik a következő félévvel, amit a vizsgaidőszakok elhúzódása idéz elő. Tehát február első hetében és szeptember első hetében legyenek az utóvizsgák.

Budó professzor: Nálunk sem származott semmi baj abból, hogy a vizsgák nyilvánosak voltak. Helyesebb volna ha ez a rendszer - a vizsgák nyilvánossága - továbbra is megmaradna. További probléma: milyen végső határidőt kellene megszabni azoknak az utóvizsgáknak, amelyeknek letételét a Dékán az ütóvizsgaidőszak utáni időre engedélyezni fog. Javaslatom szerint két hét elegendő lenne.

Dékán: Nehézség az, hogy a hallgatók különböző időben érkeznek vissza. Vannak akik annyira igénybe vannak véve a termelési gyakorlattal, katonai szolgálattal, hogy semmi pihenőidejük nenj jut, s ha elbukott, akkor őszig nem bir készülni. Ezért ezt rugalmasan kellene kezelni, inkább több időt kapjon pár nappal, minthogy újra elbukjék.

Tavaly egyik kari tanácsülésünkön jelen volt Kovács Ferenc minisztériumi osztályvezető elvtárs és beszámolt a Bölcsészettudományi Kar egyes vizsgáinak meglátogatása során szerzett tapasztalatairól. A vizsgáztató professzort állandóan zavarták, úgyhogy nem tudott nyugodtan vizsgáztatni. Tehát helyes az, ha a vizsgák nyilvánosságának bizonyos korlátozását tervbe vesszük.