Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. szeptember 23., I. rendes ülés
- 8 -Kalmár professzor; A hallgató tudása elbírálásának egyedüli ismérve a vizsga. Jó volna tudnunk, hogyan áll ez a kérdés a Szovjetunióban. ' A tervezet II.fejezet 8.pontja úgy intézkedik, hogy egy-egy tanulócsoport számára kiadott tétellapokon-ugyanaz a kérdés ne ismétlődjék. Az nem helyes ha sokszor ismétlődik, de néha mégis meg kell ismételni, hogy az utolsó felelő se tudja kiszámítani, melyik tételből fog felelni. Egyetértek azzal, hogy jelest csak az kaphat, aki a kötelező irodalmat ismeri. Kívánatos, hogy a vizsgáztatót ne zavarhassák, viszont a nyilvánosság kirekesztése megbontását jelentené annak az igen helyes elvnek,hogy a vizsgákon is érvényre jusson kollektiv szellem. . • . V v _ Rédei professzor; A szabályzat 9* pontjának 2. bekezdését úgy értelmezem, hogy megrövidíthető a vizsga ideje akkor, ha a vizsgáztató Írásbelivel is összeköti a vizsgát és az Írásbeliből az látszik, hogy a kérdést alaposan ismeri a vizsgázó. az elmúlt évben az volt az irányzat, hogy a tanulócsoport vizsgajegyeinek a megállapítása és annak ismertetése a csoport vizsgájának lezajlása után történjék. Magam részéről jobb szeretem ha észrevételeimet a vizsga után azonnal közölhetem a hallgatókkal.. Dékán: A tapasztalat azt mutatja, hogy amilyen mértékben meghosszabbították a vizsgaidőszakot, olyan mértékben merültek ki a hallgatók. Nem lenne-e helyes,ha visszatérnénk a rövidebb vizsgaperiódusra,ezáltal időt nyernénk az utóvizsgák számára. Rédei professzorrá vizsgaidőszak megrövidítése egyszersmind epaköze volna a folyamatos tanulásnak is. Eddig a vizsgaidőszak 40 nap volt, ennek az első 20 napja lehetne a vizsgaidőszak, 10 nap intervallum, s az utolsó 10 napban tarthatnánk a javítóvizsgákat. Martonyi professzor; A tervezet rendelkezései határozottan különbséget tesznek a kötelező-és a javasolt irodalom között. A javasolt irodalomnál arra gondol a szabályzat, hogy egyes tanszékek megállapíthatnak egy bizonys plusz irodalmat, és ez a javasolt irodalom az amelynek ismerete kell a jeles osztályzathoz. Budó professzor: Előfordulhatnak olyan esetek, amikor rendkívül nehéz a kérdések lezárása után közvetlenül elbírálni a feleletet, mert a tanulmányi csoport vizsgáztatásának végén a vizsgáztató már jobban látja a körülményeket és rendkivül kellemetlen lehet egy kimondott •-osztályzat megváltoztatása. Lehetnek pszichológiai momentumok is, amelyek álól egyesek nehezen tudják magukat kivonni. Pl. mikor az utolsó kérdésre adott felelete a hallgatónak rossz, ez is befolyásolja a vizsgáztatót. Dékán: Rugalmasan kell kezelni ezt a kérdést is. Az azonnali kiérté• kelés csak annyit jelent, hogy a vizsgáztató megmondja a hallgatónak, az ^első kérdésre adott felelettel megfagyok elégedve, a másodiknál ezeket, a harmadiknál ezket a hibákat követte el. Bodor professzor: Komoly nevelőhatása van annak, ha az egész csoport vizsgája után részletes kritikát gyakorolunk, mert egy csoporton belül mindig viszonyítani kell a feleleteket, különben hibákat követhetünk el s igy jobb ha nagyobb összehasonlító anyag áll rendelkezésünkre. Rédei professzor: A helyes gyakorlat akkor az lesz, hogy a hallgatóhoz közvetlenül a vizsga befejezése után lesz néhány szavam. Azonki-I