Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. április 21., VIII. rendes ülés
- 7 -amelyet örömmel üdvözöltek, de ennek sincs még egyelőre látszata. Nem vagyok arról meggyőződve, hogy a múltban a tanárképzés olyan kifogástalan lett volna, Éppen a tudományok fejlődése egyre nagyobb igényeket támaszt az oktatás elé az egyetemen. A Központi Vezetőség határozata azt a célt szolgálja, hogy amellett, hogy feltárja a múltbeli hibákat az oktatási politikában, ezek mellett épitő javaslatokat kell tennünk, hogy hogyan kellene a jövőben jobban elvégezni ezeket a feladatokat. Egyáltalán hogyan történjék egy-egy szaktárgynak az egyetemi oktatása? Ebben.a tekintetben sem alakult ki még a programmviták formái volta miatt egy helyes álláspont. Nem folytak le ezek a viták azon a szinten, és olyan őszinteséggel, mint ahogy le kellett volna folyniok. Nemcsak az egyes elméletek tisztázatlanságáról van szó, hanem magának az illető tárgynak a mai fejlettségi fokon való tanitási módszeréről. Tehát a szelektálás módszere a döntő. Csaknem valamennyi természettudományban az ismeretanyag határtalan felhalmozódása következett be, tehát az illető tudományág helyes szemléletét kell megtanítani az egyetemen. Ez szükségessé teszi azt, hogy revideáljuk a tananyagot nem gyors módszerekkel, mint ahogy a programmvitákban történt, hanem egy alapos szakmai vitának kell tisztáznia, hogy hogyan is lehet és kell az adott hazai tapasztalatok és a szovjet tapasztalatok alapján jól tanitani egy tárgyat, főleg a módszert kell figyelembevenni. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy minden egyes szaktárgynál szükséges lenne az 5 éves képzés. Biztos, hogy van olyan tárgy ahol szükséges, de a múltban hatalmasra duzzasztott egyes egyetemeket és van olyan egyetem, ahol egyetlen-egy szakprofesszor van, a többi mind docens*Tehát tény az, hogy vannak olyan egyetemek, amelyeken nem volt megalapozva a felsőoktatás. A Szegedi Egyetem ez alól kivétel. Azonban még sem reális az, hogy figyelembe nem véve az arra rátermett embereket, minden áron, sokszor akaratuk ellenére is szakembereket próbáltunk belőlük nevelni. Ez volt az az alapvető hiba, amelyre a Központi Vezetőség határozata világosan rámutatott. Képtelenség, hogy Szegeden 120, országosan pedig 300 emberből kellett biológus tanárt nevelni. Ennyi hallgatóból nyilván nem is Miét annyi tehetséges és alkalmas a tanári pályára. Ezekkel a középiskolák feltöltődtek, ilyen rossz vagy gyenge képességű tanárokkal és ezek most hosszú időn keresztül ottmaradnak. A diplomaszerzéssel módot nyújtunk egy sereg oda nem való elemnek és ezzel elzárjuk az útját az idén az egyetemre kerülő tehetséges embereknek. Az ország erőforrásait ma reálisabban kell figyelembevenni. Ha egy évvel tovább képezzük az embereket, akkor ez olyan megterhelést jelent a népgazdaságnak, mintha az első évre megint nagy létszámra iskoláznánk be. Más kérdés ha összemérjük azt a gazdasági terhet, amely cca 20-os növekedést jelent, ezzel szemben igaz, hogy nem 20 %~ al jobb tanárokat fogunk kapni, hanem lényegesen magasabb %-kal kapunk jobbakat, mert az utolsó év olyan időszakban következik be, amikor a legnagyobb haszna van annak, ha már bizonyos tudásra még egy évet adunk rá. Tehát megfelelő szelekció árán, de ötéves legyen a tanárképzés . Diplomát pedig ne adjunk ha nem méltó rá a hallgató,csak azért, mert eljutott a 4 évig. Az ötéves tanárképzésnek tehát párosulnia kell, éppen gazdasági érdekekből még az eddiginél is szigorúbb szelekcióval a felvételnél és azoknál akiknél meg vagyunk győződve arról, hogy az illető pályára nem alkalmas, ha nem I. éves is az illető. Természetesen mérlegelni kell az emberek fejlődő-képességét és a bennük rejlő tehetséget, tehát nem szabad mechanikusan szelektálni. Egyes egyetemeken valóban túlzásba ment a szakosítás. Ezenkívül túl korai szakosítás is jellemezte eddigi oktatási rendszerünket. A hallgatónak akkor kellett elhatároznia magát egy-egy szakterület művelésére, amikor még arra sem a szakmai tudása, sem az emberi rátermettségi foka alkalmassá nem tette. II. éves korban erre még nem alkalmas a hallgató. Az oktatási reform keresztülvittte, hogy ez a választás pl. vegyészeknél a IV. évben történjék. Nagyon helyes,hogy ezt a túlzott szakosítást amely ugyanúgy jellemezte a középiskolákat is, bizonyos mértékben a Központi Vezetőség határozata korlátoz-